Kolozsvár: az 1894-es nagy vasúti baleset
A meglehetősen nagy nehézségek, és az angol befektetőkkel folytatott folyamatos viták ellenére megépült a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó(Predeal) vasútvonal, de – miután a pénzügyek továbbra sem rendezettek… – végül 1876-ban állami tulajdonba került a Magyar Keleti Vasúttársaság. Majd’ húsz évvel ezek után egy szörnyű balesetről számoltak be a lapok. Mi a Vasárnapi Ujságot idézzük.
Borítóképen: Munkálatok a szerencsétlenség színhelyén
A Kolozsvár és Apahida közti vonalon június 3-ikán olyan vasúti baleset történt, mely — tekintve a vasúti kocsik és a pályatest megrongálását — az első rendű vasúti szerencsétlenségek között foglal helyet. A gondviselés különös kegyelme volt az, hogy a szörnyű balesetnek — még eddig — ember áldozata nincs.
Az 506. számú személyvonat este 8 óra 49 perckor indult ki a kolozsvári indóházból Predeal felé, de 10 percznyi rövid futás után a kocsikban ülők egyszerre heves rázkódást éreztek, amit rémítő ropogás és csattogás követett. A következő pillanatban az utazók nagy része, a pályatest mentén szétszórt és iszonyúan megrongált kocsikban jajveszékelt. A legnagyobb rázkódás a III-ad osztályra kocsikat érte. Ezek közül egyik kettőt is bukfenczezve fordult le a magas vasúti töltésről, és a mélyedésbe érve, kerekeivel a földbe fúródott. A másik kocsi kerekeivel az égnek mered, a harmadik oldalt fekszik és a negyedik keresztbe vágódva, fenmaradt a vágányon. Mind e kocsik teljesen szét vannak rombolva és a bennük ülő 70—80 utas közül 60-an sérültek meg és ezek közül ötnek sérülését tartják életveszélyesnek.
Az első és másodosztályú kocsik fenmaradtak a pályatesten. Az elől álló kocsik kerekei mélyen fúródtak a kemény kavics talajba.
Az első pillanatban mindenki azt hitte, hogy többen meghaltak. Némelyek vértől borítva és jajgatva ugráltak ki a rongált kocsikból. Mások elaléltak, a súlyos sebesültek kétségbeesve segélyért kiabáltak. Szemtanuk elbeszélése szerint vérfagyasztó jelenet volt az, melyről ma is borzalommal beszélnek.
Az első segélyt a szerencsétleneknek a kolozsvári mentők nyújtották, kik segélyvonaton, fáklyákkal vonultak ki a helyszínére, hol a sérülteket bekötözték és elszállították a kolozsvári «Karolina» kórházba.
A szerencsétlenség okát többféleképen magyarázzák. Némelyek a sínek elhajlásában vagy eltűrésében keresik az okot, mások kocsiszabálytalanságot, mások töltés-csuszamlást emlegetnek.
Vannak olyanok is, akik oláh merényletnek tartják, mivel a baleset megtörténte után néhány perccel, a Torda felől érkező gyorsvonat hozta az Emke (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – a szerk.) vezérférfiait.
A valódi okot a vizsgálat fogja kideríteni. Az államvasutak kára a 20 ezer forintot jóval túlhaladja.
Az esetről ennyi a beszámoló, de ha már Erdély és vasút, akkor ne feledjük el, hogy a MÁV-nak nem csak a vonalak át- és megvétele okozott problémát, hanem a nagypolitikai változások is…:
