Környezetvédelem 1929: Rába-Ganz elektromos teherautók
Igen, akkoriban – 1929-et írunk! – különösen fontos volt a gazdaságos működés, de – láss csodát! – már akkor is elgondolkodtak a szakemberek azon, hogy közegészségügyi szempontokat is figyelembe kellene venni, amikor a gépjárművek hajtásmódját választják meg.
Borítóképen: A Rába-Ganz-kocsik egy sorozata
Közegészségügyi előnyként említették, hogy az eletromobilok kisebb teljesítményre vannak tervezve, ezért kevesebb balesetet okoznak (ezt azóta nyugodtan kivehetjük a képletből, a mai elektromos autók nagy része feleslegesen erős), mivel lassabban közlekednek, de hangtalan járásuk miatt kímélik a városlakók idegeit, valamint nem szennyezik a sok esetben rossz szellőzésű utcákat.
Ezek már akkor fontos szempontnak minősültek, hogy aztán majd’ száz év alatt mindig is beszéljünk róla, de ne tegyünk semmit…
De nézzük a gazdasági szempontokat, ugyanis akkoriban is ez volt az elsődleges, ne ámítsuk magunkat!
„… az elektromobil költségei Amerikai, francia, osztrák és német kimutatások szerint átlagban 20-30 százalékkal kisebbek a benzinüzemeinél” – írta az Elektrotechnika 1929. 23.-24. száma. Ez bizony jelentős különbség, de már akkoriban tudni lehetett, hogy ilyen megtakarítás dízelmotorokkal is elérhető, és hosszú időre a dízel lett – és a komolyabb terhek szállításában ma is – bizonyos gépjármű szegmensekben az egyeduralkodó. De a dízel-hajtás bonyolult…
Az elektromobil kihasználhatósága a ritkább javítások miatt lényegesen nagyobb, tehát kevesebb tartalékra van szükség.
Nocsak, nocsak… Talán nem már majd’ 100 éve is tudták azt, amit ma nagy újdonságként tálalnak az elektromos autók gyártói? Talán mégiscsak igaz, hogy nem történt itt semmiféle megvilágosodás, csak éppen most az elektromos autók építése a nagy biznisz? Van ellenben valami, ami – úgy tűnik legalábbis… -, hogy mai találmány, ugyanis napi szinten hallunk az elolthatatlan elektromos autókról. De ez nem mindig volt így!
A tűzveszély csökkenése miatt a biztosítási költségek kicsinyek.
Hoppá! Ezek szerint a technika fejlődésével sikerült elérni, hogy mégis legyen tűzveszély az elektromos autóknál, pedig régente ilyen nem volt… Ugyanakkor van egy fontos gazdasági szempont, ami nem feltétlenül az üzemeltetőnél jelentkezik, ellenben csak akkor igazán komoly szempont, ha az elektromos energia termelése hazai energiahordozókra épül.
Végül nemzetgazdasági szempontból a benzint elő nem állító országokban a benzinfogyasztás csökkenése folytán az elektromobilok a külkereskedelmi mérleget nem rontják.
Ez azért elég erőteljesen rímel arra a nagy vitára, ami az elektromos autók körül van, és arra van kihegyezve, hogy ugyan az elektromos autó lokálisan nem szennyez, de vajon a töltéshez használt energia megtermelés mennyire történik környezetbarát módon?
És hogy miért éppen a Magyar Posta vol az a vállalat, amely úgy gondolta, hogy számára lesz leginkább megfelelő az elektromos meghajtású Rába-Ganz teherautó? Nos, megint kiderül, hogy korábban semmivel sem voltak ostobábbak az emberek, sőt, mintha manapság gondolkodnánk kicsit furcsán…
„A gyakori megállás francia forrásból származó számítások szerint a nagyobb üzemanyag-, illetőleg üzemenergiaszükséglet és a nagyobb gummiabroncskopás miatt a benzines járműnél 340 százalékkal, a villamos járműnél csupán 20 százalékkal drágítja meg az üzemet” – írja a már említett lap.
Ugye az magvan, hogy a 21. században előbb mindenféle elektromos autót teszteltek áruterítő, meg csomagküldő szolgálatnál, de egyedül az Amazon volt az, amelyik 100.000 ilyen autót rendel meg a Riviantól. Ez sok, de semmi ahhoz képest, hogy mennyi feleslegesen erős elektromos autót adnak el…
