Kossuth, Széchenyi, határok és vasút: a Sopron–Bécsújhely-vasútvonal
Talán nem meglepő, de Kossuth és Széchenyi a vasút ügyében sem feltétlenül voltak azonos állásponton. A Magyar Középponti Vasúti Társaság 1846. július 15.-én megnyitotta Pest és Vác közötti vonalát, melynek távlatosabb értelme az volt, hogy a Duna bal partján kössék össze Pestet és Bécset.
Borítóképen: Lajtaszentmiklós vasútállomás
Ez a terv később megvalósult, de akkor még senki nem sejtette, hogy a határok bizony „vándorolnak”… Témánk szempontjából az a fontos, hogy a bal parti vonalvezetést Kossuth Lajos és köre támogatták, de volt más elképzelés is!
Széchenyi – illetve köre, különös tekintettel Sina György bécsi bankárra – ezzel szemben jobbnak tartotta a császárvárost Sopronon és Győrön keresztül összekötni Budapesttel.
Azok a bizonyos határok majd itt is okoznak némi bonyodalmat, de mi most inkább azt emelnénk ki, hogy Kossuth elképzelésével azonos módon a Duna Bal partján épülő vonalat Budapest irányából kezdték el építeni, míg Széchenyi inkább nyugatról indult neki a maga terve megvalósításának.
Ennek oka pedig nem más volt, mint hogy a Bécs–Gloggnitzi Vasút (Wien–Gloggnitzer Eisenbahn, WGB) már 1841. június 20-án megnyitotta Bécs–Bécsújhely közötti vonalát. A soproni vonalszakasz építését Sina és üzleti köre hol előtérbe helyezte, hol kihúzta a tervek közül, de 1845 márciusában végül megkezdték az építkezést a Sopron–Nagymarton szakaszon.
A vonalszakasz talán legszebb műtárgya a Nagymartonban található viadukt:
Miért éppen itt kezdtek? Mert azon túl, hogy Nyugat-Magyarország ezzel összeköttetést nyert Béccsel, a Déli Vasút célja nem volt más, mint hogy Bécset összekösse Trieszttel! Márpedig Bécsújhely ezen a vonalon található, így nem csak a császárváros, hanem a tenger, a tengeri kikötők is elérhetővé válnak a vonal által.
A viadukt 250 méter hosszú, húsznyílásos viadukt. A völgy fölött 18 méter magasan átívelő híd szinte teljes egészében téglából épült, és a mai napig használatban van!
Az első próbamenet 1847. augusztus 2-án haladt végig a 32 kilométer hosszú vasútvonalon, de egy nagyobb eső utáni földcsuszamlás miatt a tényleges megnyitást augusztus 20-ra kellett halasztani.
Ez lett a történelmi Magyarország másodikként átadott vasútvonala, az 1846. július 15-én átadott Pest-Vác szakasz után; 11 nappal megelőzve az 1847. szeptember elsején átadott Pest-Szolnok-vasútvonalat.
A történet további érdekessége, hogy az építő társaságtól ugyan 1858-ban átvette a Déli Vasút – addigra már működött a Bécs-Trieszt összeköttetés -, de nem állt érdekében az eredetileg a Széchenyi-Sina terv megvalósítása, azaz nem építette tovább a vonalat Budapest felé…
A későbbi Sopron-Déli pályaudvarról csak 1865-ben épült meg a folytatás Szombathelyen át Nagykanizsáig.