Kossuth Zsuzsannára emlékezünk
Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos legfiatalabb húga, jelentős szerepet játszott az 1848–49-es magyar szabadságharcban, mint a tábori kórházak főápolónője. Az első katonai kórházak megszervezésében és azok működtetésében betöltött szerepe rendkívüli volt, amivel úttörője volt a sebesült katonák ápolásának és a női ápolói szerepnek a háborús helyzetekben.
Zsuzsanna tevékenysége nem maradt észrevétlen: az Amerikai Egyesült Államokban még életében nagy tisztelet övezte. Munkássága jelentőségét mutatja, hogy ő volt az első, aki felhívta a világ figyelmét a sebesült katonák ápolásának kötelességére és az ápolás fontosságára háborús körülmények között.
Zsuzsanna törekvései és az általa képviselt értékek a mai napig példaként szolgálnak, és örökségét nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismerik. Emellett a nők háborús és humanitárius szerepvállalásának történetében is fontos alak, aki úttörőként járult hozzá a nők társadalmi és szakmai elismertségének növekedéséhez.
Zsuzsanna 1849-ben alakította meg az első katonai kórházakat, amelyekben a korabeli normáknál korszerűbb módszereket alkalmaztak. A magyar nők közösségét felhívva, arra ösztönözte őket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesült katonák ápolásában. Ezzel nem csak az egészségügyi ellátás minőségét javította, hanem a nők társadalmi szerepvállalását is elősegítette.
Apja, Kossuth László, idős korára állás nélkül maradt, így a család 1833-ban Budapestre költözött. Itt Zsuzsanna anyagi támogatást kapott bátyjától, Kossuth Lajostól, ami lehetővé tette számukra a megélhetést. Zsuzsanna segített bátyjának a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében, és ő mentette meg az utolsó szám kéziratát a Kossuth letartóztatása előtti házkutatás alatt.
- április 18-án Zsuzsanna hozzámegy Meszlényi Rudolf János Kálmánhoz, aki egy Fejér vármegyei követ, földbirtokos, ügyvéd, és hírlapíró volt. Rudolf Meszlényi Kossuth Lajos testvére, Meszlényi Terézia férje volt. Az esküvő után Zsuzsanna és Rudolf Sárbogárdon telepedtek le, ahol mindketten részt vettek az Országos Védegylet szervezésében.
Zsuzsanna és Rudolf két lánya született, Gizella és Ilona. Sajnos, 1848 januárjában Rudolf meghalt, és Zsuzsanna harmadik gyermekükkel, Rudolffal, aki férje halála után néhány héttel született, nehéz anyagi körülmények között maradt. Ebben az időben Zsuzsanna Pesten élt gyermekeivel, majd a város feladása előtt Debrecenbe költözött.
Az 1848-49-es szabadságharc alatt Kossuth Zsuzsanna meghatározó szerepet töltött be a honvédség egészségügyi osztályának újjáorganizálásában. 1849 elején Flór Ferenc vezetésével újra megszervezték az egészségügyi osztályt, és Kossuth Lajos 1849. április 16-án húgát, Zsuzsannát nevezte ki az összes tábori kórházak főápolónőjévé. Ez alatt a rövid idő alatt 72 tábori kórház jött létre Zsuzsanna kezdeményezésére, ahol korszerűbb ápolási módszereket alkalmaztak.
Zsuzsanna 1849. április 23-án felhívással fordult a magyar nőkhöz, hogy önkéntesként segítsék a sebesült katonák ápolását. A szabadságharc bukásáig ő és segítője, Barna Ignác orvos, fáradhatatlanul járták az országot, hogy javítsanak a betegellátás egyre rosszabbodó feltételein. Zsuzsanna elkötelezettségét és elhivatottságát a következő szavakban fogalmazta meg: “Amit teszek minden magyar asszony kötelessége, hiszen katonáink a csatatéren értünk véreznek, a mi feladatunk tehát, hogy sebeiket bekötözzük.”
A szabadságharc bukása után Zsuzsanna Aradon orosz, majd császári fogságba esett. Julius Jacob von Haynau a budai várbörtönbe vitette, ahol rövid időn belül bírósági eljárás indult ellene. A tárgyaláson azonban volt hadifogoly császári tisztek tanúsították, hogy ők is hasonló gondos ellátásban részesültek, mint a honvédek, így Zsuzsannát felmentették és szabadon engedték. Ezt követően a gyermekek neveléséből tartotta el családját, miközben folyamatosan zaklatták a hatóságok.
Kapcsolata a Makk József és Jubál Károly vezette szervezkedéssel miatt 1851 decemberében ismét letartóztatták és a pesti Újépületbe vitték. Tüdőbaja miatt átkerült a bécsi rabkórházba, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására szabadon engedték azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik, és soha nem térhet vissza Magyarországra.
Zsuzsanna Brüsszelben telepedett le, ahol csipkeverő műhelyt tartott fenn, de az osztrák követség zaklatásai miatt 1853-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Itt is csipkeveréssel próbált megélni, de a túlfeszített munka miatt tüdőbaja súlyosbodott, és 1854. június 29-én, harminchét éves korában elhunyt. Sírhelyét a New York-i First Presbyterian Church bejáratánál egy emléktábla jelöli 2018. június 8. óta.
arcanum wikipedia
