Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Kossuth Zsuzsannára emlékezünk

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Zsuzsanna Erzsébet Paulina (Kossuth Zsuzsa), meszlényi Meszlényi Rudolfné (Sátoraljaújhely, 1817. február 19. – New York, 1854. június 29.) az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga. A legelső katonakórházakat ő szervezte meg 1849-ben, elsőnek hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a világ figyelmét, az Amerikai Egyesült Államokban még életében nagy tisztelet övezte.

Gyermekként szembesül a pusztító kolerajárvánnyal

  • Történelmet, irodalmat, nyelveket tanul. Bátyja jogra, alkotmánytanra tanítja és íráskészségét fejleszti
  • Édesapjával ő végzi az írásbeli feladatokat és másolja a „Törvényhatósági tudósításokat” (A lap révén szinte észrevétlenül lett részese a politikának. ez által ismerte meg Kölcseyt, Wesselényit, Lovassyt) 1838. Bécs nem nézi jó szemmel a lap népszerűségét, és azt betiltják, Kossuthot letartóztatják. Zsuzsannánál házkutatást tartanak.
  • A fiatal Zsuzsannának kell gondoskodni idős szüleiről, és ezt nehezíti az 1838-as nagy árvíz is.
  • Zsuzsanna 1841-ben feleségül megy Meszlényi Rudolfhoz. Férjével együtt szervezik az Országos Védegylet megalakulását. Fejér megyében Kossuth Zsuzsanna szervezte meg az első fiókegyletet.
  • 1845-ben Pesten a Védegylet első közgyűlésén Fejér megye küldöttségének Kossuth Zsuzsanna is tagja. Megbízást kapott, hogy készítsen jelentést a közgyűlés menetéről. Csak a karzaton foglalhatott helyet és itt jegyzetelt (A XIX. században az asszonyok nem kaptak nyilvános szereplést).
  • 1848 januárjában férje váratlan halála után várandósan két leánygyermekkel egyedül marad.
  • Kossuth főápolói hivatalt hoz létre és húgát a legnagyobb önfeláldozást igénylő tisztségre kéri fel 1849. április 16-án, – hogy vegye át az összes tábori kórház ápolásfelügyeletét.
  • Az országos főápolónő átérezte küldetésének fontosságát, mély emberi érzéssel azonnal megkezdte intézkedéseit.Flór Ferenc minőségi változást remélt a főápolónő közreműködésétől. Görgey támadja a kinevezést.
  • Kinevezését követően felhívást intézett a tábori kórházak igazgatóságaihoz, valamint a lányok-asszonyokhoz. Minden kórházat felkeres, 72 tábori kórház felállításához nyújt segítséget.
  • Az önkénteseket bevonja az egészségügyi ellátásba. Munka mellett betanítják az önkénteseket és a kisegítőket. Szigorú követelményeket, lapelveket, működési rendet állítanak fel.
  • Pontosan meghatározzák a kornak megfelelő kórházi felszereléseket. Szabványosították a műszerezettséget. Biztosították a gyógyszer és a kötszer ellátását.
    Az önkéntes nőegyleteken belül megalakítják a betegápoló egyleteket, az asszonyok-lányok lepedőket, gyolcsokat gyűjtenek.
  • A főápoló Debrecenben raktárt létesít, és onnan biztosítják a kórházaknak a működéshez szükséges eszközöket és kötöző anyagokat. Az országos főápolónő töretlenül, de már betegen járja az országot. Sok nehézséggel kell szembesülnie, ilyen volt Pesten a Károly-kaszárnya körüli ellentmondásos tábornoki utasítás is.
  • Zsuzsanna végsőkig kitart a kórházak működése mellett, de a politikai események menekülésre késztetik.
  • A világosi fegyverletétel után Zsuzsanna és családja is menekülni kényszerült. Kossuthoz szeretnének csatlakozni, de csak Nagyváradig jutnak el.
  • Zsuzsánnától a viharos történelmi események nagy áldozatot követelnek, férje a szabadságharcot megelőző politikai zűrzavarok áldozata lett, kisfia pedig édesanyja karjaiban belehalt a menekülés viszontagságaiba.
  • Nagyváradig jut el a 13 fős család, – idős Kossuthnét, három lánya és kilenc unokája kíséretében egy szobában helyezik el, ahol nagyon durva bánásmódban volt részük.
  • Zsuzsánna nem bírta tovább és felkereste az orosz megszálló sereg parancsnokát, és közölte „hadifoglyok vagyunk, bánjanak is így velünk”.
  • Az orosz sereg elhagyja Nagyváradot, helyükre az osztrák hatóság érkezett.
  • A Kossuth családot Pestre viszik és a volt kormányzó családját börtönbe zárják.
  • Zsuzsánna magára marad a család gondjaival. Fél év után állították ellenséges bírái elé. Jogászi felkészültséggel védi magát. Hangoztatta, hogy a szabadságharcban azt tette, ami minden nőnek kötelessége: enyhíteni a szenvedést és ápolni a beteg sebesülteket.
    Zsuzsánna nem kerülné el a legnagyobb büntetést, ha az osztrák katonatisztek nem tanúsították volna, hogy: -„Ennek az asszonynak köszönhetjük az életünket, ő nem ellenséget látott bennünk, hanem a szenvedő embert.” Ez az érv elég volt a szabadulásukhoz, közel féléves fogság után
  • Szabadulás után a család megélhetését kell biztosítani és nevelőintézetet nyit, (nem csak kosztosokat tart) ő maga tanítja a magyar történelmet és a nyelveket. A reáltárgyakat pedig Jubál Károly mérnök oktatja. Haynau nem engedélyezi, hogy ő maga tanítsa a történelmet, és ezt követően elkezdődik a család elleni támadások sorozata Zsuzsanna Kossuth tilalma ellenére részese lesz a Makk féle szervezkedésnek. Látja, hogy Makk intézkedéseiért felelősséget nem lehet vállalni, rábeszélik, hogy vegye fel bátyjával a kapcsolatot. 1851. december 2-án éjszaka Haynau katonái dermesztő hidegben elhurcolják lakásukról Zsuzsannát és nővéreit, és az új épület börtönébe zárják, ahol fűtés sincs és hiányzik az ablaküveg, tüdőgyulladást kap, és ezért átszállítják a bécsi rabkórházba.
  • Kossuth Lajos az USA-ban megkezdi diadalmas körútját, mikor értesül családja keserves sorsáról. Zsuzsanna betegsége ellenére is küzd és harcol az életéért, igazságáért. Az osztrák hatóság kihallgatások alatt megismerték Zsuzsannát és úgy döntöttek, hogy egy ilyen talpraesett, elszánt asszony ugyanolyan veszélyes, mint a bátyja. 5 hónap fogság után azzal a feltétellel szabadon bocsátják, hogy az egész családjának azonnal el kell hagynia az országot, de még Európát is. Brüsszelig jutnak idős édesanyja betegsége miatt, de itt is nyomukban van Ausztria brüsszeli követe. Zsuzsanna a belga királynőtől kér, és kap is segítséget.
  • Éjjel-nappal tanul; szappanfőzést, csipkekészítést, ruhavarrást. A Védegylet szervezésénél szerzett kereskedelmi ismereteit most kamatoztatni tudja, és csipkeverő műhelyt nyit.
  • Az idős Kossuthné halála után a család 1853 tavaszán Amerikába kényszerül költözni. Zsuzsanna jól beszél németül, angolul, franciául, ezért ismerősei arra kérik, hogy nyisson nevelőintézetet. a felkérést nem vállalja „… ilyen megtört szívvel nem szabad ifjúság reményektől duzzadó lelkéhez közeledni…” Dolgozni akar, de már nagyon beteg és aggódik két kislánya sorsa miatt. New Yorkban 1854. június 26-án életének 37. évében Kossuth Zsuzsanna elhunyt. Egy New York-i köztiszteletben álló polgár, Douglas úr a családi sírboltját ajánlotta fel, ahol a „Sokat szenvedett test nyugalomra tétetett azon édes remény mellett, hogy még egyszer, egykor annak pora a felszabadulandó kedves hazának rögei alatt fog nyugodni”
  • A világosi fegyverletétel Aradon érte, orosz, majd császári fogságba esett. Julius Jacob von Haynau a budai várbörtönbe vitette, majd rövidesen bírósági eljárás indult ellene. A tárgyaláson egykori hadifogoly császári tisztek tanúsították, hogy a szabadságharcos honvédekhez hasonló gondos ellátásban részesültek, ezért felmentették, és szabadon engedték. Gyermekek neveléséből tartotta el családját a hatóságok állandó zaklatása közben. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezette szervezkedéssel, ezért 1851 decemberében ismét letartóztatták és a pesti Újépületbe vitték. Kiújult tüdőbaja miatt átkerült a bécsi rabkórházba, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására rövidesen szabadon engedték, azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik, és soha nem térhet vissza Magyarországra. Brüsszelben telepedett le, ahol csipkeverő műhelyt tartott fenn. Az osztrák követség zaklatásai miatt 1853-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Itt is a Brüsszelben kitanult csipkeverésből kívánt megélni, de a túlfeszített munka miatt tüdőbaja súlyosabbra fordult és rövidesen – 1854. június 29-én (harminchét éves korában) – meghalt. Sírhelyét New Yorkban a First Presbyterian Church bejáratánál emléktábla jelöli 2018. június 8. óta.

Ajánlott Cikkek