Kötelező olvasmány – akkor Jókai Mór
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókay Károly és Jókai Eszter öccse.
Magyarországon, Komáromban született. Édesapja József az ősi Jókay család Ásva ágának leszármazottja, édesanyja a nemesi Pulayok sarja.
Jókai Mór gyermekként félénk és érzékeny fiú volt. 10 éves koráig magántanuló volt otthon, mikor is Pozsonyba küldték, majd Pápára az ottani Református kollégiumba, hogy befejezze tanulmányait. Itt találkozott először Petőfi Sándorral, Kozma Sándorral, és más, később híressé vált zseniális fiatalemberrel.
Jókai Mór 12 évesen veszítette el édesapját, minek után a családja ügyvédi pályára terelte, hogy édesapja nyomdokaiba lépjen. Jókai Mór kitartóan és lelkiismeretesen végezte iskoláit. Kecskeméten tanult jogot, minek befejeztével Asztalos István komáromi ügyvédnél volt patvarián egy éven keresztül.
Karrier
Az ügyvédi irodák rabszolgamunkája nem volt rokonszenves a buzgó fiatal költő számára, és hamar szakított ezzel a pályával. Közeli barátja, Petőfi Sándor ekkorra már ünnepelt költő volt.
1846-ban a Hétköznapoknak című első regényének a sikere után az írásnak szentelte életét. A rá következő évben Jókait nevezték ki a vezető, Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjének. 1848. Augusztus 29.-én vette feleségül a nagy drámai színésznőt, Laborfalvy Benke Rózát.
Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel is harcolt. 1849 augusztusában jelen volt a világosi fegyverletételnél is. Az elkövetkezedő 14 évet Jókai, politikai gyanúsítottként élte, de talán ez volt életének legdicsőbb korszaka, mivel a tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, megalkotva nem kevesebb, mint 30 nagyszerű romantikus művet, számtalan mesekötetet, esszéket, és kritikákat. Ezen időszak alatt születtek olyan remekművek, mint az Erdély aranykora, ennek folytatása a Török világ Magyarországon, az Egy magyar nábob, majd a folytatása: Kárpáthy Zoltán, Janicsárok végnapjai, illetve a Szomorú napok.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből.
1886. November 20.-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór 1904. Május 5.-én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.
Írói munkássága
1870-es évekig elképesztő mennyiségű, mintegy 100 kötetet írt meg. Munkái közül mindenképpen említésre méltó: az Aranyember, a Kőszívű Ember Fiai, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok, Szegény gazdagok, Mire megvénülünk, Névtelen vár, Rab Ráby, A lőcsei fehér asszony.
források: wikipedia antikvarium-konyv.com, arcanum