Különleges Ikarus: 526-os tűzoltóautó, avagy “kenyereskocsi”
A tűzoltók csak „kenyeres kocsi”-nak hívták a két oldalán található redőnyök miatt, amelyek – a hagyományos ajtók helyett – a felszerelések elhelyezésére szolgáló rekeszeket zárták le.
Borítóképen: Próbarendszámos Ikarus 526
„Sajnos, gyakran előfordul, hogy ott keletkezik erdőtűz, ahová a tűzoltóautók nehezen tudnak eljutni. Ezért kapták feladatul az Ikarus székesfehérvári gyáregységének tervezői: készítsenek egy tűzoltóautó típust — kimondottan a nehéz terepen keletkezett tüzek leküzdésére” – írta az Autó-Motor 1965. január 6.-i számában.
A prototípus 1964-ben az Ikarus székesfehérvári gyáregységében készült el, ahol az Ikarus 526 típusmegjelölést kapta, a tűzoltóságnál viszont a CSD-344-es megnevezés terjedt el. 1965-ben 40 darab érkezett a tűzoltóságokhoz.
A gépet tehát az állomáshelyétől távoli tűz- és káreseteknél történő beavatkozásra, nehéz terepviszonyok közötti mozgásra, elsősorban vízzel oltásra, jó terepjáró képessége miatt más fecskendők leváltására készült, de gyártottak a típusból porral oltó és műszaki mentő gépjárművet is.
A karosszéria formája és a felhasznált anyagok (alumínium üvegszövettel erősített poliészter) jelentősen eltértek a korábbi típusoktól.
Az Ikarus 526 az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár összkerékhajtású, a Csepel Autógyár D346 alapú félkész, járóképtelen (ládában szállított) alvázára épített gépkocsija volt.
A formaterv Finta Lászlótól, az Ikarus formatervezőjétől származik, a gépkocsi vezető tervezője Verő László, a székesfehérvári gyár gépészmérnöke volt. A járműből a székesfehérvári gyár 125 darabot gyártott.
A gépkocsi 10 fő teljes felszerelésű tűzoltót és 2000 liter oltóvizet szállíthatott. A fecskendő nyomását a MÁVAG centrifugál-szivattyúja biztosította és bármilyen élő vízből vételezhetett vizet. A karosszérián kívül és belül ~ 40 db különféle üvegszálas poliészter elem volt szerelve.
Szervókormány, légfékrendszer és mechanikus rögzítőfék jellemezte az 526-ost. Különlegessége, hogy gázsugaras légtelenítővel szerelték fel, azaz a kipufogórendszert összekapcsolták a szivattyúval, így a motorból kiáramló kipufogógáz magával tudja rántani a szivattyúban maradt levegőt is.
„A kocsi összkerék meghajtásos, 105 lóerős motorja a 9350 kg teljes súlyú járműnek 82 km/ó országúti sebességet biztosít, ami terepen kb. 40 km/ó-nak felel meg. Sebességváltója 5 fokozatú, kiegészítve az ún. terep-felezővel. A fűthető fülke 11 személyes, s ennek a kényelemnek különösen télen veszik hasznát, ha a tűz lokalizálása után a tűzoltók csuromvizesen utaznak vissza a laktanyába” – zárja a típust bemutató, már idézatt Autó-Motor cikk.
