Hírek Magyarság Történelem

Lassan 100 éves… 98 éve alakult meg a Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank megalakulása egyrészt öröm, hiszen a nemzeti szuverenitás egyik alappillére a független jegybank, amely önálló monetáris irányítást biztosít az ország számára. Másrészt viszont van ebben nem kevés üröm is, mert az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása – ahogy a trianoni diktátum is – az első világháború következménye volt…

Borítóképen: A Magyar Nemzeti Bank épülete, Budapest, Szabadság tér (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: 12 akd, licenc: CC BY-SA 4.0) A kép illusztráció

Az Osztrák-Magyar Monarchiában a jegybanki feladatokat előbb az 1816. július 1-től működő Osztrák Nemzeti Bank, majd az 1878. szeptember 30-án létrejött és paritásos alapon dolgozó Osztrák-Magyar Bank látta el. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a megalakuló első független magyar kormány a jegybanki feladatok ellátását a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra bízta.

Az első világháború következményeként 1918. október végén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, az Osztrák-Magyar Bankot felszámolták. A központi banki feladatkört az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át.

Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját.

Első elnöke Popovics Sándor volt. A központi bank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is.

Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS). Az 1929 őszén kirobbant világgazdasági válság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve az 1990-es évek elejéig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank.

A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta.

A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint.

A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették.

A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került.

1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét.

Manapság, amikor az euró igen gyorsan értéktelenedik a dollárral (na meg a rubellel) szemben, a forintra is nehéz napok járnak, de a jelentősen megnövelt aranytartalék, a Magyar Nemzeti Bank szuverén működése, valamint az euró bevezetésének eddigi elhagyása (!!!) stabil alapokat ad a magyar gazdaságnak, és a mostanában tapasztalható infláció kezelésében is egész jól teljesít a hazai jegybank – még akkor is, ha a külső okokra visszavezethető pénzromlást egy nyitott gazdaságban, amilyen a magyar is, nem lehet teljesen kivédeni.

Ajánlott Cikkek