Hírek

Lavrov: Eddig nem kaptunk semmit, tárgyaljunk!

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a biztonság oszthatatlanságának elve alapján született orosz kérésekre beérkezett válaszok „elégtelenek” voltak, ezért Moszkva a továbbiakban nem is törekszik arra, hogy az EBESZ-aláíróktól nemzeti szinten kérjen állásfoglalást.

Borítóképen: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a G8 csúcstalálkozója keretében globális fórumot nyit a kormányok és a vállalkozások terrorizmusellenes partnerségéről (forrás: http://www.kremlin.ru/events/detail/2006/07/107953.shtml via commons.wikimedia.org, licenc: CC BY 4.0)

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 részt vevő államát fogja össze. Eredetileg 1975-ben értekezletként hozták létre, 1992-ben alakították állandó intézménnyé, majd az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció.

„Miniszter kollégáim közül senki sem válaszolt a közvetlen megkeresésemre. Két kis papirost kaptunk: egyet (Jens) Stoltenbertől, a NATO főtitkárától, a másodikat pedig (Josep) Borrelltől, az európai külpolitikai szolgálat diplomáciájának vezetőjétől. Ezekben azt mondják: >>ne aggódjanak, folytatni kell a párbeszédet, a lényeg az, hogy biztosítsák a feszültség csökkentését<< Ukrajna körül.”

Oroszország tehát nem kapott érdemi válaszokat, csak annyit, hogy csökkentse a feszültséget, azaz vonja vissza katonáit és eszközeit az ukrán határ közeléből. Ez nem túl sok… A dolgot külön érdekessé teszi, hogy Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint sem Stoltenberg sem pedig Borrell nem szerepelt a Lavrov kéréseit tartalmazó 37 címzett között.

“Nem egyszer figyelmeztettünk már a parttalan viták tarthatatlanságára az olyan kérdésekről, amelyek ma követelnek megoldást, de mégis, a külügyminisztérium vezetőjeként azt kell mondanom, hogy valószínűleg mindig van esély. A tárgyalások nem folytatódhatnak a végtelenségig, de jelen szakaszban azt javasolnám, hogy folytassák és bővítsék ki őket.”

Lavrov szerint tehát annak ellenére is van esély a megállapodásra, hogy eddig tulajdonképpen a süketek párbeszéde volt az Egyesült Államok, a NATO és egyes európai vezetőkkel folytatott megannyi tárgyalás.

Lavrov egyértelművé tette, hogy nem elégítette ki Moszkvát a felvetéseire adott válasz, mert sem a NATO keleti terjeszkedése, sem a csapásmérő eszközök Oroszországgal szomszédos telepítése, sem pedig a NATO 1997-es előtti kiterjedése visszaállítására nem kapott pozitív választ.

Ez utóbbira nem látunk sok esélyt, még akkor sem, ha az orosz külügyminiszter arra hivatkozik, hogy a NATO és Oroszország 1997-ben írta alá azt a megállapodást, amiben a biztonság oszthatatlanságának célkitűzése első ízben került megfogalmazásra.

A dokumentum rögtön az I. pont (Elvek) ezzel kezdődik:

„Abból az elvből kiindulva, hogy az euro-atlanti térség összes államának biztonsága oszthatatlan, a NATO és Oroszország közösen fog munkálkodni azon, hogy hozzájáruljanak egy közös és átfogó biztonsági rendszer létrehozásához, amely az összes állam érdekében álló kölcsönösen elismert értékekhez, kötelezettségvállalásokhoz és viselkedési szabályokhoz való hűségen alapul.”

A következőket pedig a IV. pont alatt (Politikai–katonai témák) alatt találtuk:

„A NATO tagjai és Oroszország azon az alapon halad előre, hogy a CFE* szerződés módosításának elő kell segítenie az összes tagállam egyenlő biztonságát egy politikai-katonai szövetségben való tagságuktól függetlenül, valamint, hogy mind megőrizze és erősítse a stabilitást, mind pedig továbbra is megelőzzön minden destabilizáló erő növekedést Európa különböző régióiban és Európa egészében.”

Forrás: arcanum.com

* CFE-szerződés: a hidegháborút követő megállapodás a felek között, melyben maximálják egymás hagyományos (nem nukleáris, biológiai, vegyi) katonai eszközeinek és haderőinek létszámát.

Azt kell, hogy mondjuk, ezek alapján tényleg tárgyalásokat kellene folytatni Oroszországgal, mert bizony az akkori viszonyokhoz képest jelentős változáson ment át Kelet-Európa biztonságpolitikai helyzete.

Nem gondoljuk, hogy feltétlen engedni kellene az orosz követeléseknek, de azt igen, hogy tárgyalni kell, mert ha nem találnak megoldást a helyzetre, egyszer tényleg bekövetkezik a világvége hívők várakozása, és megindul az orosz sereg.

Lavrov tehát lezártnak tekinti azt a kört, amit decemberben nyitott meg azzal, hogy megírta Moszkva indítványát a Nyugat felé, ugyanakkor kész folytatni a tárgyalásokat. De erős jelzés érkezett arra vonatkozóan is, hogy türelmük nem végtelen…

Ajánlott Cikkek