Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

Legenda és valóság: Pipás Pista

Pipás Pista története sem kivétel a tekintetben, hogy egyébként sem mindennapi történetét a későbbi korok kiszínezték. Pipás Pista is így járt, hiszen az 1960-as években bekerült Szabó László „Bűnügyi múzeum” című könyvébe, amelyben téves adatok és híreszteléseken alapuló leírása erősen túlzó épet festett a Szeged környéki tanyavilág rettegett alakjáról. Pedig éppen elég a valóság, Pipás Pista története annak kiszínezése nélkül is döbbenetes.

Borítóképen: Pipás Pista – jobbról

Nagy szegénységben élő családba született Fődi (Földy) Lukács földműves és Tombácz Mária (1855 – 1906. március 16.) leányaként a szegedi tanyavilágban Szeged-Öttömös 255. szám alatt és gyakorlatilag az egész életét itt, illetve Tompa környékén élte le.

A szabadkai Szent Teréz plébánián keresztelték 1882. február 24-én, keresztanyja Kohajda Istvánné Berki Veronika volt. Apja alkoholista volt, rendszeresen bántalmazta a családját.

A felhalmozódó tartozások miatt a lányt 13 éves korában a család cselédnek, más források szerint pásztornak adta Turócszentmártonba, Sulák Mórichoz, ekkor szokott rá a pipázásra. A gazda állítólag rendszeresen megerőszakolta, egyes források szerint gyermeke is született; más forrás szerint nem ismert ezeket igazoló adat.

Sulák, elkerülendő a botrányt, hozzáadta a 19 éves lányt a helyi Rieger Pálhoz, egy jómódú, nála 27 évvel idősebb gazdálkodóhoz, akivel 1902. február 3-án Szegeden kötött házasságot.

Ekkor Átokháza 39. szám alatt lakott, a házassági bejegyzés tanúsága szerint írástudatlan volt. Riegertől még öt gyermeke született, közülük azonban csak egy maradt életben. Rieger erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta a feleségét. A legenda szerint megözvegyült, de a valóságban házasságukat a törvényszék 1910-ben jogerősen felbontotta. Gyermeke sorsáról nincs információ.

Több más forrás szerint Rieger Pálnak az első feleségétől, Halász Erzsébettől (akivel Ludaspusztán esküdött) született hat gyermeke, Fődi Viktória csak egy vagy két gyereket szült neki; továbbá vélhetően nem is Sulák adta férjhez Riegerhez, mert házasodása már felnőttként történt.

Ezek után Pipás a nagyszüleitől örökölt tanyán élt magányosan. Igen erős testalkata és ereje miatt a környéken híres és hírhedt volt, a helyi Kutyakaparó Csárdában külön asztala volt, és a monda szerint sok férfit egy kézzel földhöz vágott. A környékbeli gazdák szívesen alkalmazták napszámosként hihetetlen teherbírása miatt, elmondások szerint kétszer annyit tudott dolgozni, mint mások.

A Pipás Pisáról készült film forgatásának halyszíne

Egy gazdasszony, név szerint Pampuskáné a csárdában megkereste Pistát, és azt kérte tőle, hogy a sógorát, Dobák Antalt ölje meg, mert a felesége nyűgnek tartja, egészsége rossz, gyermeket nemzeni nem tud, és egy fiatalabb béreslegény tetszett meg az asszonynak, így a férje csak „útban van”.

A nemváltás motivációi csak részben ismertek, saját elmondása szerint a magasabb napszám reményében öltözött férfinak.

Amikor börtönbe került, a rabtársai elégedetlenkedtek, hogy Pipás nem fürdik, ruháit nem veti le. Szerinte azért nem, mert ha víz éri a bőrét, akkor úgy vedlik, mint a kígyó.

Amikor az orvos megvizsgálta, akkor derült ki, hogy Pipás valójában nő. A történet valószínűleg legenda, hiszen lakókörnyezetében tudott volt női mivolta.

A bíróság 1933. január 13-án, első fokon, majd áprilisban másodfokon, jogerősen is halálra ítélte, ezt követően – a legenda szerint saját kötelével akasztották fel –, valójában azonban Horthy Miklós kormányzó kegyelemben részesítette, és a börtönben halt meg 1940-ben. Halálát tüdőtágulat, szívizom elfajulás okozta. Az ítéletben két gyilkosságot bizonyítottak rá, azonban számos más esetben is felmerült a neve.

Ajánlott Cikkek