Lemezmotor? Azt meg hogy? Fejes Jenő megalkotta!

Ha a mai japán gyártók autóit nézzük meg, a legtöbb esetben alakformált lemez – persze speciális, ötvözött anyagokból – alkot sok olyan szerkezeti részt, amelyek például az amerikai autókon – nem beleértve például a Tesla-t – még mindig súlyos öntvények. Bármennyire is furcsa, a japán technológia őseredetije magyar találmány!

Borítóképen: Fejes Jenő lemezmotoros autója 1925-ből

Fejes Jenő (1877-1951) 1896-ban a Budapesti Felsőipariskolán szerzett műszaki képesítést, gépésztechnikusi oklevelet. Első munkahelye, ahol – közben letöltött katona-idejét leszámítva – 1897-től 1902-ig dolgozott, a budapesti Fegyver- és Gépgyár Rt. volt. A gyár akkoriban – a nevében szereplő tevékenységen túl – Rudolf Diesel szabadalma alapján, erőgépként, telepített dízelmotorokat is készítettek.

Fejes 1903-ban tanulmányútra indult, ennek során a franciaországi Le Havre-ban, az amerikai Westinghouse Társaság ottani leányvállalatánál helyezkedett el. Amikor Aradon beindult a  Westinghouse-licensz autók gyártása, akkor Fejes az új cégnél kapott munkát.

Innen 1912-ben átcsábították a budapesti Podvinecz és Heisler céghez, ahol főmérnöki állást kínáltak neki. Úgy találta, a gépkocsi motorokra is ráférne a súlycsökkentés.

1916-ban kezdett a kérdéssel behatóan foglalkozni, melynek eredményeként az 1917-ben megrendezett Budapest Hadirepülőgép Kiállításon bemutatásra került a MÁG termékeként az első, jórészt acéllemezekből és csövekből készült, 25 lóerős automobil lemezmotor.

Később átnyergelt a Ganz-Fiat repülőgép-motor gyárhoz, majd 1921-ben önállósította magát. A budai Lenke utcában konstrukciós irodát nyitott, a Fadrusz utcában pedig egy kis műhelyt bérelt. Ezt követte saját gyára, a Magyar Lemezmotorgyár alapítása 1922-ben. Telephelyül a Daróczi út 1. sz. alatti, volt katonai raktár épületében 3.000 m2-es raktárrészt bérelt.

Két mérnökkel, Lechner Egonnal és Fábián Lászlóval hozzálátott a motor tökéletesítéséhez és a gyártandó gépkocsi terveinek elkészítéséhez.

Ez egy másik Fejes-Fábián féle terv:

A fő szempont az volt, hogy lehetőség szerint minden, a gépkocsiknál eddig öntvényből készített alkatrészt – így a motort, a sebességváltó házat, a kormányművet, a hátsóhidat, a keréktárcsákat – hegesztéssel állítsanak elő.

Nagyjából 1924-re tehető az első Fejes-féle lemezautó első sorozatának elkészülte. A korabeli leírás szerint a 600 kilós alváz

„csekély önsúlya a modern könnyűgép szerkesztés elvei következetes alkalmazásának eredménye, melyek az alváznak, más hasonló kocsikéval teljesen azonos szilárdságot, tartósságot és megbízhatóságot kölcsönöznek. Speciális gyártási eljárásunk a súlyos öntött és sajtolt darabokat könnyű és azonos minőségű lemezkonstrukcióval helyettesíti”.

Fejes egy Borgward motorral kíséretezett: a motor belső részeit, úgymint főtengelyt, hajtórudat, vezérműtengelyt, dugattyúkat megtartották, de a az eredeti öntöttvas kivitelű motorhengert és a forgattyúsházat, a hengerfejet, az olajteknőt és a felső burkolati részeket lecserélték a saját, Fejes-féle hegesztett lemez-szerkezetre. A motor azonos teljesítmény mellett;

Eredeti 73,80 kilogramm összsúlyával szemben, a Fejes-féle hegesztett kivitellel mindössze 38,80 kilogrammot nyomott, vagyis a motorblokkra vonatkoztatva 47,5% -os súlymegtakarítást értek el!

S ez utóbbi állítás volt a Fejes-féle konstrukció Achilles-sarka. A hegesztett lemezkonstrukció ugyanis messze nem volt „azonos minőségű”. Ezek után hiába írták, hogy külföldről mindössze az elektromos berendezést, az akkumulátort, a porlasztót, a „tachométert”, az oleométert, a golyóscsapágyakat, a „futókerekeket”, a fékbetétet, a dugattyúgyűrűket, a zsírzókat és „néhány nemes acélanyagot” vásárolnak…

A Fejes-féle autó egyszerűen túl drága és kevéssé megbízható volt.

Készült személy- és teherautó, sínautó, és természetesen a Postának is több, különféle felépítményű jármű. 1928-ban Fejes megpróbálkozott a hadiszállítással is – sikertelenül. Akadt egy angol befektetői csoport, akik licensz vásárláson gondolkodtak, de azután gyorsan ejtették az ötletet.

Mára a lemezmotor mindössze egy érdekes találmány, ugyanakkor a lemez-alkatrészek alkalmazása, a súlycsökkentés ilyetén módja magyar eredetű, az autógyárak pedig a mai napig alkalmazzák.