Hírek

Lengyelország bejelentette, hogy jóvátételt kíván kérni Németországtól

Lengyelország nem kívánja feladni álláspontját a második világháborúban elszenvedett károk német hatóságoktól való jóvátételének kérdésében. Ezt Bialystokban Jarosław Kaczynski , a “Jog és Igazságosság” lengyel kormánypárt vezetője mondta . A RIA Novosztyi idézi .

Kaczynski szerint nem szabad elfelejteni a jóvátétel témáját. „Nem hátrálhatunk meg, nem lehetünk puhák. Nem adhatunk másoknak és nem követelhetünk cserébe semmit, pusztán azért, mert mindig rossz vége lesz” – zárta gondolatait a politikus.

A politikus emellett arra buzdította a polgártársakat, hogy védjék meg érdekeiket, és mindig emlékezzenek arra, mik is azok. „Tudnunk kell például, hogy ha segítünk Ukrajnának, és senki sem segít úgy, mint mi, akkor a lengyel érdekeket védjük” – magyarázta Kaczynski.

Lengyelországban már több éve felvetődik a kérdés, hogy Németországnak jóvá kell tennie a köztársaságot a második világháborúban okozott károkért. Ennek ellenére Berlinben úgy vélik, hogy már elég nagy jóvátételt fizettek Varsónak .

Halkan jegyezzük meg Németország Magyarországnak is tartozik a megszállás költségeivel:

Megszállási költségek és az állam pénzügyi helyzete Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a második világháború idején
Jóllehet a Német Birodalom már az 1930-as évek közepétől jelentős összegű tartozásállományt halmozott fel a klíringszámlákon a kelet-közép- és délkelet-európai országokkal szemben, az ellenszolgáltatások nélküli kiszállítások értéke, különösen 1941 után jelentős mértékben megnőtt.1 A németek kötelezettségvállalásainak elmaradását és a nácik térség irányába
folytatott külgazdaság-politikáját jól példázza az 1942-es magyar-német kereskedelmi tárgyalásokon, a nemzetiszocialista vezetés által megfogalmazott hivatalos álláspont. A német küldöttség egyik tagja a magyar partnereknek a következőképpen foglalta össze a Német Birodalom politikáját: „A magyar szállítások zömére […] úgy tekinthetünk, mint a közös hadi
erőfeszítésekhez nyújtott hozzájárulásra. […] A rögzített összegek rendelkezésének módja
olyan kérdés, amellyel majd a háború után fogunk foglalkozni.” (CORNELIUS, 2015, p.
277)
Magyarország esetében 1941-ben még csak 140 millió márka német tartozás állt fenn, 1942-
ben már 500 millió, 1943-ban 1 milliárd márka, 1944-ben pedig újabb – ekkor már a német
megszállás költségeivel növelt – 1,5 milliárd márka gyülemlett fel

forrás

A HÁBORÚS MEGSZÁLLÁS KÖLTSÉGEI
KELET-KÖZÉP- ÉS DÉLKELET-EURÓPÁBAN
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN

Domonkos Endre

Ajánlott Cikkek