Hírek

Lengyelország: Nem csak a gázról van szó…

A BiznesAlert.pl portál hosszas interjút közölt Anna Moskwa lengyel klíma- és környezetvédelmi miniszterrel. Ebből kiderül, hogy már nincs ingyen üzemanyagot, ahogy azt is megtudhatjuk, mi a terve a lengyeleknek Ukrajna újjáépítésével kapcsolatban. Érdekes az is, ahogyan Ukrajnáról beszél a miniszter… Idézzük pár gondolatát.

Borítóképen: Indul a lengyel energia-expressz? LOTOS Kolej Bombardier TRAXX F140 DE (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Chris, licenc: CC BY 2.0) A kép illusztráció

„Az ACER és az ESMA 2021 decemberi adatai egyértelműen azt mutatják, hogy Algéria és Norvégia 25 százalékkal növelte a szállításokat, a Gazprom pedig csak annyit szállított ki, amennyire hosszú távú szerződések alapján szüksége volt, és csak 45 százalékra volt feltöltve, ami jóval a megszokott szint alatt van.” – mondja a miniszterasszony.

Igen, a tározók töltöttsége nem igazán van a csúcson Európában, de mint azt a riportból megtudjuk, Lengyelország igen jól áll ezen a téren – és így érthetővé válik, miért képvisel olyan harcos álláspontot.

De – már itt megjegyezzük! – nem csak a gázról van szó…

„Az energia ára Európában a gáz árához van kötve. Lengyelországot LNG-szállítási szerződések biztosítják, amelyek már most is rendelkezésünkre állnak, azaz mintegy 6 milliárd köbméter. kiszámítható fix árakon. … Biztonságban vagyunk. Először is tele gáztárolókkal rendelkezünk. Abban a pillanatban, amikor beszélünk, 94 százalékban tele vannak.”

Ezek után a szomszédos országokkal való összeköttetéseket veszi számba, és megjegyzi, hogy „a legrosszabb esetben a téli szezonban beindítjuk a készletezést, és pillanatokon belül elkészül az 5,7 milliárd köbméter kapacitású kapcsolat Szlovákiával”, majd gyorsan hozzáteszi, hogy ez inkább Szlovákiának jó…

Hogy világos legyen; Szlovákia irányából orosz energiahordozó, míg ellenkező irányba Norvég gáz, vagy LNG-alapú gáz közlekedhet. Tehát marad a biztosíték…

És a lényeg ezek után következik! Nagyon fontos megfigyelni a szóhasználatot. A riporteri kérdésre, miszerint „Ukrajna is számíthat több lengyelországi LNG-re?”, az a válasz érkezik, hogy „A gáz Ukrajnában csekély szerepet játszik. Kijev nehezen tudja megbecsülni a háború utáni keresletet, mivel a gazdaság újjáépül.” De erre is van megoldás – mondja a miniszterasszony.

„A gdański Lengyel Energiamérnöki Intézet a Dnyeper energiaigényét számolja. A szinkronizálás előkészítésében is részt vett. Különféle változatokkal számolnak, az ukrajnai energiaexport tekintetében is. … Be akarunk kapcsolódni Ukrajna újjáépítésébe. Nemcsak az épületek, hanem a villanyvezetékek is megrongálódnak. Bucsa vagy Irpen alvóvárosok – mint a Varsó melletti Piaseczno, amelyek teljesen elpusztultak.”

Arra a kérdésre, hogy milyen potenciál lehet az ukrán piacra történő energiaszállítások terén, Anna Moskwa azt mondja, hogy az iparág jól szervezett Ukrajnában, a vállalatok jól működnek, így ma már piaci alapon szállítanak, de ez csak válsághelyzeti megoldás, nincs piaci potenciál.

De az érv másik része az igazán érdekes, amikor azt mondja, hogy az Orlen és a Lotos összevonása is folyamatban van, így nem szeretnénk, hogy a további terjeszkedés bejelentései ezt a folyamatot felborítsák. 

„Rengeteg technikai megbeszélést folytattunk Lengyelországban és Magyarországon. Az oroszországi olajtól való függetlenség kész modelljeit mutattuk be. A magyarok azzal érvelnek, hogy ez nem lehetséges, de megmutattuk, hogy ez egy egyszerű gyakorlat, hasonló ahhoz, amit Lengyelország csinált. A magyarok sokáig gondolkodtak Ukrajna szinkronizálásán is. Nincsenek technikai vagy erőforrás-akadályok.” – hangzik el. A szlovák és cseh állásponttal kapcsolatban csak annyit mond a miniszterasszony, hogy csak átmeneti időt kértek. Majd így folytatja:

„A szlovákok 45 százalékos adót javasoltak a szénhidrogének vásárlására. Egy ilyen, vagy ehhez hasonló mechanizmus, mint az úgynevezett orosz ETS, legalább minimálisan kiegyenlítené a különbségeket és mozgósítaná a változtatásokat.”

Hogy érthető legyen; azoktól az országoktól szednének be uniós szinten 45%-nyi adót, amelyek orosz energiahordozókat vásárolnak, ezzel kényszerítve azt, hogy térjenek át más forrásokra.

Nos eddig a cikk, amiből nekünk az tűnik ki, hogy Lengyelországnak nagy tervei vannak Ukrajnával, és tulajdonképpen ők az újjáépítésben és – ez is fontos – a lengyel Lotos és az Orlen energiaipari vállalatok egyesülése után az energiaiparba is szeretnének belépni, Magyarország energiaellátását pedig az így kialakult rendszeren át képzelik el.

Azt nem mondják ki itt, hogy Lengyelország és Ukrajna egyesül, de az együttműködés olyan fokát vázolják, ami egyértelműen ennek szándékát jelzi!

Érdekes, hogy már a lengyelek is meg akarják mondani, mit és hogyan csináljunk… Ugyanakkor jól csomagolt az áru, amit el akarnak adni nekünk, de semmivel nem jelent mást, mint ez Európai Bizottság, vagy az Európai Parlament nagyképű követelései!

Ajánlott Cikkek