“Lepsénynél még megvolt…” – Salamon Béla születésnapjára
Salamon Béla, Saly Béla (Beregrákos, 1885. március 4. – Budapest, 1965. június 15.) magyar színész, színházigazgató, humorista, karcolat- és élcíró.
Borítóképen: Salamon Béla az MTK törzsszurkolója is volt
A 20. század közepének egyik legismertebb magyar komikusa, a túlélni iparkodó-ügyeskedő budapesti kisember alakjának klasszikus alakítója színpadon és a filmvásznon. Felvett alakításait máig játsszák, szerepmondatai közt voltak olyanok, amelyek őt magát is túlélő szállóigévé váltak. („Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni” „Lepsénynél még megvolt”, „Vigyázz Malvin, jön a kanyar”, „szintén zenész”.)
Egyedi jelenség volt, vérbeli, ösztönös komikus, jellegzetes, utánozhatatlan, éneklő hanghordozással. „Színésznek kegyetlenül rossz volt. Salamon Bélának: egyedülálló zseni,” – mondta róla színpadi partnere, Szuhay Balázs.
Beregrákoson, Kárpátalján született, édesapja zsidó kisboltos volt. Hatéves korára Berettyószentmártonba költöztek, innen járt a három kilométerre lévő berettyóújfalusi elemi iskolába húgával, Bertával és öccsével, Jenővel. Nővére, Etelka nem járt az iskolába, hanem tejet hordott Berettyóújfaluba. Négy polgári iskolát végzett (más forrás szerint hatot)
Nagy hírnévre azután tett szert, hogy 1922-ben az Apolló Kabaréban eljátszotta Salgó Jenő szerepét Szőke Szakáll Vonósnégyes című egyfelvonásos bohózatában (amiben a négy „zenész” közül egyik sem tud zenélni), amelynek bemutatása nagyrészt neki volt köszönhető, mivel a darabot egyik színház sem akarta bemutatni. „…Élete végéig a félszeg, de ügyefogyottságában is ravasz kisember figuráját játssza, amellyel először Szőke Szakáll “Vonósnégyes” című jelenetében volt sikere, és amely jelenetnek karrierjét is köszönheti” – írta róla Dévényi Ildikó és Takács István a szineszkonyvtar.hu életrajzi összefoglalójában. A Vonósnégyes sikere egész életében elkísérte. Amikor Szőke Szakáll Hollywoodba tette át székhelyét, a darab jogait is Salamonra ruházta át.
1932 elején elvállalta a Fővárosi Operettszínházban a Nyitott ablak című zenés bohózat férfi főszerepét, Novotny közlegényét. A gazdasági világválság időszakában azonban az Operettszínház is válsággal küszködött. Salamon visszatért a kabarékhoz.
1935 és 1938 között nyolc epizódszerepet játszott el filmekben. (Az okos mamá, Köszönöm, hogy elgázolt, Sportszerelem, Havi 200 fix, Pillanatnyi pénzzavar, Úrilány szobát keres, Hetenként egyszer láthatom.)
1939-ben, mint zsidónak, megtiltották neki a színházi szereplést (május 31-én játszott utoljára), egészen 1945-ig nem játszhatott, ebben az időszakban csak az OMIKE Művészakció estélyein léphetett fel néha. Barátját, Radó Sándor komikust, akivel egész pályájukon egymást ugratták, 1944-ben megölték a nyilasok.
Lusztig Ede állítólag csúnya külseje miatt bocsátotta el a Rákóczi úti textilboltból, miután lejárt a tanoncideje (bár a cég egy Sas utcai üzletében, ahová főleg vidékiek jártak, segédként tovább dolgozhatott). Jellegzetes elálló füleivel valóban nem volt férfiszépség (bár fülek dolgában Kellér Dezsővel természetesen nem versenyezhetett.)
Rengeteget lépett fel, vidéken is, szinte mindenhová elment, ahová meghívták. Nagyon élvezte a sikert. Szívesen megállt beszélgetni, kedves embernek ismerték. Vidékre gyakran az előadás előtt már órákkal megérkezett, körbesétált, kávézott, beszélgetett és ismerkedett.
Szívesen lépett fel jótékonysági előadásokon a lipótmezői elmegyógyintézetben.
Az MTK-nak drukkolt. Jenő öccséhez hasonlóan gyerekkorától futballrajongó volt, tanonc korában labdát vett és megalapította a Remény Futball Klubot, amelyben későbbi válogatott játékosok is rúgták a labdát (Révész, Holics, Schlosser, Sebestyén).
Sokat viccelődtek azon, hogy nagy lábon élt: 47-es cipőt hordott. (A Vonósnégyesben szándékosan rálép az egyik „szintén zenész” lábára, aki méltatlankodik, hogy rajta tapos a „48-as” lábával.)
Beregrákos magyar közössége szülőházának megvásárlását, felújítását és emlékmúzeummá alakítását tervezi (2008 vége).Beregrákoson 2006. szeptember 17-én avatták emléktábláját, a 2007. június 26-ról 27-re virradó éjszaka azonban ellopták – egy éven belül ez volt a harmadik támadás kárpátaljai magyar emlékjelek ellen.
Salamon Béla és felesége a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben nyugszanak
wikipedi arcanum
