Lippa visszavétele a töröktől 1552 november

1552 nem csak Eger várának diadalát hozta el hanem más városok ha csak időlegesen is de visszavétele sikerült. Ilyen Lippa is Most a város visszavételéről írunk.

borítókép illusztráció

1552. november 1-jén Fáter György vezetésével egy hatalmas hadsereg érkezett Lippa városa alá. A hadsereg vezetését a császári Castaldo tábornok vette át. E sereg mintegy 90-100 ezer fős létszámmal rendelkezett, magában foglalva német, spanyol, olasz katonákat, erdélyi nemeseket, valamint székely és szász segítséget. Hétféle nehéz ostromágyú is a rendelkezésükre állt.

A törökök 1552. november 3-án felgyújtották a város külvárosát, hogy a benne lévő élelmiszereket és borokat megsemmisítsék. Castaldo tábornok spanyol és magyar csapatokat küldött a tüzek oltására, de a katonák a talált boroktól részegre itták magukat és a város falainak ostromába kezdtek. A törökök azonban súlyos veszteségeket okoztak a rendezetlenül támadó csapatoknak.

Az ostromművek építése közben, november 4-én, a török őrséget megadásra szólították fel, de Uláma pasa elutasította ezt, mivel a beglerbég ígéretet tett a gyors segítségnyújtásra.

November 5-én a várost több irányból lövetni kezdték, és még aznap sikerült egy jelentős részt ütni a falon. Uláma pasa e rész védelmére földdel töltött hordókból álló védművet építtetett, amelyet 100 janicsár foglalt el, míg további 3000 katona a város más részein helyezkedett el a falak védelmében.

November 6-án reggel Castaldo több ágyút is áthelyeztetett a falon keletkezett réshez, hogy a védők ne tudják azt javítani. Az ostromművekben összevont csapatokkal délután 2 órakor rohamot tervezett indítani a rés ellen, jutalmat ígérve az elsők között falra lépő és zászlót elhelyező katonáknak. Dél körül Botta Ferdinánd zászlótartó és Abula Péter közember társait arra ösztönözte, hogy támadást indítsanak a rés ellen, előbbre menekülve a spanyolok elől. A magyarok támadása után spanyol és német csapatok is bekapcsolódtak, de a törökök sikeresen megvédték a rést. A támadókat végül visszaverték, és a törökök a városból kitörve több ágyút is megrongáltak.

Castaldo tábornok a hírek hallatára általános rohamot rendelt el, aminek következtében az egész sereg harcba szállt a törökökkel szemben. A város falait több helyen megmászva, a sereg betört a városba, elvágva a török védőket a városban lévő tartalékerőktől. A menekülő törökök, beleértve a védelmet irányító pasát is, összetorlódtak a város kapujánál, ahol heves közelharc bontakozott ki. Ebben a harcban a törökök mintegy 2500 fős veszteséget szenvedtek, míg a támadók körülbelül 400 embert veszítettek. Körülbelül 700 szpáhi próbált kitörni a városból, de a magyar huszárok és a német nehézlovasság a Maros folyóba szorította és megsemmisítette őket.

November 6-án este a törököket megadásra szólították fel és szabad elvonulást ajánlottak nekik, de Uláma pasa visszautasította az ajánlatot. November 8-án elkezdődött a vár falainak ostromlövése, ami november 17-ig tartott. A tűzerő növelésére Erdélyből több nehéz ágyút szállítottak a helyszínre. Ekkor az ostromlók aknászokat is bevetettek, és bár november 18-án egy sikeres aknarobbantást hajtottak végre, amely az egyik bástyát rohamra alkalmassá tette, valamiért nem követte roham.

Uláma pasa a védők csökkenő készletei miatt követet küldött a támadókhoz, 20 napos fegyverszünetet kérve, melynek lejárta után, amennyiben nem érkezik segítség, átadná a várat. Castaldo a feltétel nélküli megadást követelte, de Fráter György beleegyezett a fegyverszünetbe és állítólag titokban élelmet is küldött a várhoz.

Közben Ali budai pasa november 20-án Szokoli Mehmed táborába érkezett seregével, de a beglerbég a szultán parancsára hivatkozva visszautasította a támadást.

A török seregek egyesülésének hírére november 28-án Fráter György haditanácsot hívott össze, ahol döntöttek Uláma feltétel nélküli elengedéséről oltalomlevéllel. A haditanács eleinte ellenezte az indítványt, de végül megegyeztek az oltalomlevél kiadásában, mely szerint Uláma pasa és 1200 emberének szabad elvonulást engedélyeztek.

December 4-én Cserepovics Miklós 300 rác lovassal kísérte Uláma csapatait, amint elhagyták Lippa várát. Később kiderült, hogy Fráter György a török sebesültek szállítására szolgáló szekereken élelmiszert és fegyvert is küldött a pasának.