Hírek Magyarok a világban Történelem Videók

Luca napja: jóságos és boszorkányos Luca

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13. volt az év legrövidebb napja, így nem csoda, hogy a néphagyomány boszorkányos dolgokat tulajdonított Lucának. Bár lehet, hogy élt egy Lúcia nevű boszorkány, de az biztos, hogy az V. században élt Szent Lúcia, aki Szent Ágotához fohászkodott, mire az megjelent neki. Lúcia ennek hatására szüzességet fogadott, hozományát kiosztotta a szegények között. Csalódott vőlegény bosszúból megkínoztatta, majd halálra ítéltette, és végül kardot döftek a torkába.

Nem túl szép történet, de a két Luca egyidejű beépülése a hagyományokba igen gazdag tárházát adja azoknak a népi hiedelmeknek, melyek a mai napig élnek, vagy legalábbis emlékszünk még rájuk!

Tiltások csőstül – valójában pihenőnap?

A tiltásokról szólva tulajdonképpen az mondható el, hogy a házimunkákat, főleg a nagyobbakat december 13-án mellőzni kell.

A szövés-fonás, a varrás, a tűzgyújtás és még a mosás, illetve a kenyérsütés is tiltólistás.

Aki mégis ilyesmibe kezdene, Luca haragjával számolhat: orsót hajít a fonó asszonyokhoz, összegubancolja a fonalat, a varró nők tyúkjainak fenekét bevarrja, így ők a tojástól is elesnek. Kenyeret pedig csak az süssön, akit nem zavar, hogy lapos lesz, ugyanis Luca rávág egyet a lapátjával. Kölcsönkérne egy lábast a szomszédasszony? December 13-án még ezt is érdemes megfontolni, könnyen lehet, hogy bottal ütheted a kölcsönadott tárgyak nyomát.

Szerelmi jóslatoknépi hiedelmek

Sokfelé, így Magyarországon is úgy gondolták, hogy ilyenkor szabadon garázdálkodhatnak a gonosz szellemek és a boszorkányok, akik ellen védekeztek is, például fokhagymával dörzsölték be a jószágok fejét, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, és hamut szórtak a kapuk elé.

A legismertebb népszokás a Luca-szék készítése, amit ezen a napon kezdtek el, és szentestére végeztek vele. Az éjféli misén, ha ráálltak a tákolmányra, megláthatták a rejtőző boszorkányokat. Ezen a napon ültették a lucabúzát is, ami, ha karácsonyra kizöldült, jó termés ígéretét hordozta magában.

A Luca-naptár az időjárás karácsonyig tartó megfigyelésén alapult: következő év januárjában olyan időt vártak, mint amilyen december 13-án volt, februárban olyat, ami a következő napon, és ezt folytatták további tíz napon át, december 24-ig. Bizonyos helyeken még mindig él a hagyomány, hogy a gyermekek meglátogatva a falu házait, mondókákkal kívánnak bő termést és jószágszaporulatot, amiért finomságokat kapnak cserébe. A Luca-napi mondókázás, kotyolás kedves példája hallható az alábbi felvételen. 

Szerelmi, férjfogó és -jósló hagyományokból sincs hiány: Luca estéjén 12 gombócot főztek a férjre ácsingózó lányok, mindegyikbe papírcetlire írt nevet rejtettek, a legelső, ami feljött a víz tetejére, jósolta meg, hogy fogják hívni a jövendőbelijüket. Sütés-főzés nélkül is kitalálható volt a név: a 12 cetlit a párnahuzatba rejtették, majd karácsonyig mindennap kivettek és elégettek belőle egyet, ami maradt, az árulta el a titkot.

A december 13-án vízbe tett ág, ha kizöldült karácsonyig, azt jelezte, hogy a következő évben férjhez megy a lány. Egyes helyeken gyümölcsfaágat virágoztattak hasonló célból.

Ajánlott Cikkek