Ma húst hússal! Avagy; Torkos csütörtök
Talán vannak, akik a Torkos csütörtök csak a 2006 körüli kezdeményezésről ismert, mikoris a magyar turisztika vezetése úgy gondolta, hogy a fogyasztás felpörgetése – és a vendéglátóhelyek forgalmának növelése – céljából bevezették, hogy a meghirdetett csütörtöki napokon a vendéglátóhelyek féláron kínálták készítményeiket. Nos, most pont nem erről lesz szó, hanem a hagyományról, ami az akció alapjául szolgált.
Borítóképen: Sült szűzpecsenye
Czuczor-Fogarasi „A magyar nyelv szótára” 6. kötetében így írja le a Torkos csütörtök (náluk zabáló-csütörtököt):
„ZABÁLÓCSÜTÖRTÖK, (zabáló-csütörtök) A nagyböjtöt közvetlen megelőző utolsó farsangi csütörtök, máskép: kövér- vagy torkos-csütörtök, csonka-csütörtök.
Nincs mindig zabáló-csütörtök. Aki sok zabáló-csütörtököt tart, hosszú böjtre szorul.”
Ez utóbbi két mondat régi szólás-mondás. Utóbbi jelentését a Mohács és Vidéke című lap 1909. április 4.-i száma írja le:
„Aki sok zabáló csütörtököt tart, hosszú böjtre szorul: ennek a régi közmondásnak értelmét világossá teszi az, hogy a „zabáló“ csütörtök a hamvazó szerdát követi és azelőtt csak félig volt böjti nap, mert akkor fogyasztották el a „farsang háromnapok“-ról maradt húsételeket.
Másként torkos csütörtöknek is mondják ezt a csütörtököt, sőt itt-ott, szűk tájszólás-területeken kövér csütörtöknek is hívják. A csütörtökök közül is nevezetesek a csonka csütörtök (a nagyböjt első csütörtökje), a nagy vagy zöld csütörtök (húsvét előtti csütörtök a nagyhéten), áldozó csütörtök (Krisztus mennybemenetelének napja, melyet azért hívnak így, mert a húsvéti gyónás és áldozás időszakának a katolikusoknál ez az utolsó napja).”
Ez a jeles csütörtök tehát – a böjti időszak ellenére – arról nevezetes, hogy fogyasztható hús. Így ma, aki teheti, jól lakmározzon be húsételekből, mert most egy ideig nem nagyon lesz rá alkalma. Már aki tartja a szokásokat.
A böjt egyébként – szakrális jelentése mellett, vagy azzal együtt – egyfajta megtisztulás, hiszen a hús időleges elhagyása a szervezet számára igen hasznos lehet. Ezt a tudomány mondja, és ebben a kérdésben a hit sem mond mást, még ha nem is feltétlenül tudományos jelleggel közelít a kérdéshez. Látszólag! Mert bizony sok hagyomány kifejezetten egészségügyi célokat szolgált! Hogy ne menjünk messze a Közel-Keleten a disznóhús fogyasztása – megfelelő tartósítási eljárások híján – tényleg nem volt szerencsés, így a tilalom egészségügyi célokat szolgált, még ha annak a vallás is volt az alapja.
A lényeg; ma húst, hússal!
A Torkos csütörtök akcióról pedig annyit, hogy a központi szervezés 2016-ban megszűnt, mivel arra ugyan alkalmas volt az akció, hogy felpörgesse a forgalmat, de arra már nemigen, hogy a vendéglátóhelyek bevételeit növelje, így egyre többen léptek ki ebből a kezdeményezésből…