Maga az ördög! Buda eltüntetett patakja
Azokban az időkben, amikor a budai oldal még nem, vagy csak alig volt beépítve sokkal több patak szállt alá a Duna irányába. Ezek olykor igen komoly áradásokat okoztak, ezért pedig „büntették” őket. Óbudán egész egyszerűen megszűnt a forrás, ami az egykori Rádl-árok nevű patakot táplálta, de az Ördög-árok a mai napig megvan, de nagy részét egyszerűen eltüntették!
Borítóképen: Szegény gyerekek az Ördög-ároknál – 1913
Ez a patak a Nagykovács-medencében ered. Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül érkezik Hűvösvölgybe. A Hűvösvölgyi út vonalától eltérve a Városmajor, a Maros utca, a Vérmező, a Pauler utca, a Horváth-kert és a Döbrentei tér irányába halad, majd az 1646,2 folyamkilométernél, az Erzsébet híd budai hídfőjétől északra éri el a Dunát.
Óbuda elveszett patakja:
Igen ám, de sem a Városmajorban, sem pedig az onnan a Dunáig megjelölt területeken nincs semmi nyoma! Igen, eltüntették, méghozzá Hűvösvölgyi úti volt katonai akadémiánál – ahol előbb egy nagy iszapfogón halad át a víz – a föld alatt folytatja útját.
Búvópatak lenne? Nem, egy kicsit sem, eredetileg egy hol lankásabb, hol pedig veszélyesen meredek partok között patak volt, teljes hosszán láthatóan!
Figyelem! Az Ördög-árok, nem az Ördög árka!
Hogy teljesen pontosak legyünk, ma a katonai akadémiától inkább csatornának lehet nevezni a patakot, és valóban: a Budapesten keletkező napi 600.000 köbméter szennyvízből 50.000 köbméter rajta keresztül ömlött tisztítatlanul a Dunába, aminek a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep megépülése vetett véget. De ne gondoljuk, hogy ez csak akkor volt így, amikor végül lefedték a patakot!
Vegyük sorra tehát, hogy mi történt a patakkal, miért fedték be! A korai időkről annyit tudunk, hogy a vízfolyás a 14. századtól a Paulus-patak (Remete Szent Pál után) néven tűnt fel, a török hódoltság idején a Kovácsi-patak nevet viselte, a német Teufelsgraben (Ördög-árok) nevét később kapta. És ez nem véletlen, ugyanis például 1837 pünkösdjén kiöntött, az áradat pedig jelentős károkat okozott.
Az említett áradást az is fokozhatta, hogy valamikor 1820 körül – legalábbis a térképek tanúsága szerint! – a mai Rác fürdő parkolója helyén, a kicsike Hadnagy utca végénél már lefedték a medret, ami könnyen lehet, hogy túlságosan szűk volt.
De az „ördögi” név nem csak az áradásokból eredeztethető! A 19. század második felére rendezetlen, néhol veszélyesen meredek partjai, valamint a Rácváros lakossága által beleengedett szennyvíz okozta egészségtelen kipárolgás és kellemetlen szaghatás miatt beboltozása mellett döntöttek.
Sajnos a történelem mintha ismételte volna magát: 1875. június 26-án este hat órakor hatalmas esővíz zúdult a városra, amely az Ördög-árkot és a rajta végzett munkálatokat 1.200 méter hosszban alaposan megrongálta. A régi boltozat is több helyen beszakadt, magával sodorva a Rácvárosban rajta épült házakat is. A Krisztinavárosban szinte minden épület kárt szenvedett, és még a fogaskerekű is hetekre működésképtelenné vált.
Az árok befedése végül 1876 júniusára készült el a Vérmezőig. Azóta a Horváth-kertben csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor és a Döbrentei téren az egyik híd megmaradt darabja emlékeztet a patak nyomvonalára. 1878 májusában készült el a Városmajorig tartó szakasz beboltozása. A közparkra eső szakaszt azonban csak 1920-ban adták át.
Az 1933-1935 között, Árkay Aladár és Bertalan tervei alapján épült Városmajori Jézus szíve plébániatemplom építése során a beboltozott Ördög-árok miatt kellett elválasztani a templomot a harangtoronytól; a köztük lévő távolságot árkádsorral hidalták át.
1945 februárjában a Budai Váralagútban lévő főhadiszállásról az Ördög-árok csatornáján próbált meg kitörni a német és a magyar parancsnokság, a kitörési kísérlet azonban kudarcba fulladt.
Nos, így tűnt el az Ördög-árok, ami ma már csak a Hűvösvölgyi úti volt katonai akadémiától felfelé olyan, mint régen is volt. Ahol a lipótmező-hűvösvölgyi villamos is közlekedett:
Ma már inkább csatorna, semmint patak, a dunai torkolattól pedig mára már betonszűkítőt építettek be, így maga a torkolat csak egy nagyvízhozam esetére fenntartott túlfolyó szerepét tölti be.
