Vélemény Vélemény-cikkeink

Magyar edzőt, vagy külföldit?

A minap jelent meg a csakfoci.hu portálon egy cikk (elérhető ITT), melyben a cikk írója annak járt utána, hogy miként is alakul a magyar és külföldi edzők aránya a magyar élvonalban. Remek írás, jól levezetése annak, hogy „az élvonalbeli csapatoknál milyen szakvezetők élveztek prioritást az elmúlt években”. A cikk végén azonban van egy Supka Attilától idézett mondat, ami megér pár gondolatot.

Tévedés ne essen, a cikk nem Supka Attila kritikája, hanem gondolatainak tovább-értelmezése, a mögöttes tartalom kifejtése. Nem vitatkozva tehát, a következő pár mondatról van szó:

„A klubvezetők rájöttek, hogy a magyar edzők jobban ismerik a magyar viszonyokat, a magyar mentalitást, hiszen a miénk egy speciális közeg. Egy külföldről jött kolléga nem biztos, hogy gyorsan kiismeri magát, ráadásul a kvalitásait sem tudjuk. Az elmúlt években sokan voltak itt több országból, de a többségük hamar tovább is állt, mivel nem volt eredményes.”

A nyilatkozat ezen részével foglalkozunk majd, de hogy világos legyen, Supka Attila nem állította szembe a hazai és külföldi edzőket, nem állította, hogy egyik, vagy mások „ab ovo” jobb vagy rosszabb. Ezt bizonyítja a folytatás, ami nem szerettünk volna kihagyni, mert enélkül féllábas lenne a tényleges mondanivaló beidézése:

„Remélem, most már végérvényesen megszűnik az NB I-ben a külföldi edzőkkel való kísérletezgetés. Természetesen nem azt mondom, hogy nincs szükség rájuk, hiszen Rebrov maximálisan bizonyított a Ferencvárosnál, Boris szintén remek munkát végez a fiatalokból álló MTK-val, de a magyar edzők is komoly eredményeket érnek el, megmutattuk, hogy nagy feladatokat is megoldunk.”

Az első részben kivastagítva megjelöltem egy mondatrészt, mert itt bizony érdemes kicsit elgondolkodni. Való igaz, hogy a hazai közeget a hazai edzők ismerik a legjobban. Nincs semmi kétség, ugyanakkor kérdés, hogy milyen ez a közeg? A téma itt válik el Supka Attila személyétől, hiszen itt a véleményünk következik, nem az ő gondolatai.

A hazai foci közege sajnos – a külső szemlélő így látja, és sokszor hallja belülről is – nem nőtt fel ahhoz a szinthez, amit ma a pénzügyi, vagy infrastrukturális szinten már sikerült elérni! Azt nem tudjuk pontosan, hogy mi ennek az oka, de sok esetben morális problémákat emlegetnek, máskor meg úgy tűnik, hogy szakmai hiányosságok vannak. Figyelem! Nem a hazai, vagy a külföldi edzők viszonylatában, hanem magában a közegben!

Az csak a vak véletlen, hogy erre a leginkább a Fradi esete mutat rá, ahol a kiragadott időszak alatt éppen két külföldi tréner volt a csapatnál. A Doll nevével jelzett időszak sem volt sikertelen, de olyan igazán kimagasló eredmény (nemzetközi szereplés) nem igazán sikerült, és azt láttuk, hogy az itthon egyébként egyre erősebb Ferencváros az európai mezőnyben bizony a legvégén kullogóktól is bármikor vereséget szenvedhet. Valamiért nem volt meg az az érzése a szurkolónak, hogy profi klub csapatát látja a pályán.

Aztán jött Rebrov, és egy teljesen más éra vette kezdetét. Az ukrán szakember nyilván nagy kiválósága szakmájának, de azt ugye senki nem gondolja, hogy az elért eredmények (vannak rendesen!), kizárólag az ő érdemeként érte el a csapat! Nem, ehhez az egész klub kell, ami mintha teljesen más alapokra helyezte volna működését, de legalábbis olyan irányváltást csinált, amit bizony már régóta várt a lelátó népe!

Ezen a ponton szoktak megjönni a károgók azzal, hogy persze, ennyi, meg annyi pénzből könnyen megy… De akkor felemerül a kérdés; Doll ideje alatt nem volt pénz? Ne vicceljünk, dehogynem volt! Most több pénz mozog a Fradiban? Igen, de nem véletlenül így tettem fel a kérdést! A Fradi nem csak úgy többet költ, hanem több pénzt tud megmozgatni! Hogyan? Nos, úgy, hogy például felépített egy Tokmac-ot, és ahogy fel fog még másokat is, akik már most a keret tagjai, meg az európai kupaporondon is keresett, nem is kevés pénzt!

A Fradi ma nem költi, hanem befekteti a pénzt!

De a pénz még mindig csak az egyik elem (bár nagyon fontos!), szakmai munka nélkül nem hoz eredményt!  Nos, itt is jelentős változások álltak be, mert míg korábban mintha Orosz Pál igazolt volna játékosokat (mondjuk Doll-lal egyeztetve), addig most egy erre dedikált, a megfelelő képességekkel, kapcsolatokkal, és – gyanítjuk – képzettséggel rendelkező Hajnal Tamás és segítői végzik a játékosmegfigyelői feladatokat. De még ez is csak kiragadott példa, mert ahogy ma a Fradi kinéz, az azt sugallja, hogy a vezetőktől kezdve az „utolsó” takarítóig mindenki sokkal jobban végzi munkáját, mint ahogy azt pár éve tette!

Az persze nem biztos, hogy ez kristálytisztán így is van, de azt mindenképpen le tudjuk vonni következtetésként, hogy a közeg megváltoztatása (ebben az esetben jobbá tétele!) legalább annyira hat a minőségre, mint az edző, vagy a tulajdonos, vagy éppen a sportigazgató személye. Magyarul; a külföldi edző – magyar edző kérdése nem is igazán valós téma, mert ha egy futball-közeg VALÓBAN PROFI, akkor nem igényel semmilyen speciális tudást az, hogy a benne szereplők – képességek határain belül! – kihozzák magukból a legjobbat.

Ezen a ponton már kiléptünk klubszintről, de – a Fradinál maradva – meg kell említeni, hogy a zöldek számára most az igazi probléma az, hogy a többi klub bizony nem egészen profi módon működik, így nincsenek valódi versenytársai, akik fel tudják készíteni a nemzetközi megmérettetésekre. A Fraditól elszakadva; egy ideig ugyanez volt a probléma a Lokinál, és a Fehérvárnál is, de a lényegen nem változtat;

A külföldi vs. hazai vitát majd akkor lesz érdemes kinyitni, ha az egész közeg sokkal professzionálisabban működik, és ez ma semmi (helyesebben senki!) máson nem múlik, mint a fociban dolgozókon – az összes többi ott van, rendelkezésre áll!

Ajánlott Cikkek