Magyar ékszerek: Gömörhosszúszó

A Gömör–Tornai-karsztvidék nem egészen 600 főt számláló települése azzal került be a hírekbe, hogy hogy Magyarország segítségével megújulhatott a község temploma. Az 1920-as határ a településtől 3-4 kilométerre van, Aggtelek is alig öt kilométer, így gondoltuk, hogy érdemes megnézni, hogy ez a festői környezetben elhelyezkedő község milyen látnivalókat kínál.

Borítóképen: Gömörhosszúszó

És igen, ha már Aggtelek közel van, és karsztvidéken vagyunk, akkor természetesen van barlang is – méghozzá gyönyörű cseppkövekkel.

Egyes vélemények szerint a barlang nem tűnik élőnek, amit a rossz vízelvezetés okoz, és amiért korábban gyakoriak voltak a vízbetörések, volt, amikor három évig nem lehetett látogatni a barlangot… Ezzel együtt is érdemes a figyelemre ez a mai formájában is lenyűgöző természeti jelenség!

Úgy tűnik, ezzel a területtel különösen mostohán bánik a pozsonyi „elit”, hiszen a Sajót érintő brutális, a teljes élővilágot kipusztító szennyezés is ezen a területen történt!

A bevezetőben említettük a község templomát, ami nem az első ott, ahol ma áll, és amit most igen szépen felújítottak, hiszen az első templomot a Bebekek építették 1371-ben. A 14. században vámszedőhely volt. Később a Bejei család birtoka, azonban 1660-ban lakossága a török támadások következtében elpusztult. Ekkor pusztult el régi temploma is.

1792-ben felépült a mai klasszicista stílusú templom, melynek oltárát 1802-ben építették és amelyet 1913-ban felújítottak.

A település rövid történetének leírását 1903-ból vettük a Magyarorszgá vármegyéit bemutató kiadványból:

Hosszúszó, a dobsina-bánrévei vasútvonal mentén fekvő magyar és tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 111 házzal és 540, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. A község neve 1425-ben Hozywzow és Hozwzó, 1435-ben Hozywazow. Ez időben vámhely volt és a Bebek család bírta. A Bebekektől a Bejei család szerezte meg, de 1496-ban már a Tornallyay család a birtokosa, később pedig a Ragályi, Jekelfalussy, Kerepesy, Gotthard és Szeleczky családok, most pedig Hegyessy Sándor örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A községet a törökök több izben feldúlták, később a Rákóczy-féle mozgalmak alatt is újra elpusztult. 1714-ben éhhalál ütött ki a községben, 1789-ben pedig az egész község porrá égett. Ág. h. ev. temploma 1792-ben épült. A község határában ered a ragályi patak. A falu postája, távírója és vasúti állomása Pelsőcz.

forrás: Magyarország vármegyéi és városai, 1903 / Gömör-Kishont vármegye községei

Ezt „csak” annyival kell kiegészítenünk, hogy 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

Miért mutattuk be ezt a települést? Mert azt gondoljuk, hogy az ilyen falvak, és azok a rossz körülmények ellenére is megőrzött kincseit látni kell. Mi itt csak a felszínt mutatjuk, ahhoz, hogy teljes egész legyen az élmény, el kell látogatni ezekre a festői tájakra!