Hírek

Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból

„A hős és a gyáva között ott van a különbség, hogy a hős fél és marad, a gyáva pedig fél és elszalad.” – Lénárd Ödön piarista szerzetes így fogalmazta meg a „hétköznapi hős” leírását. A cikk címe egy most megjelent könyv címe, ami azt célozza, hogy bemutassa, miként is kényszerítették a 20. századi ordas totalitárius eszmék, a bolsevizmus, a nemzetiszocializmus és a fasizmus a hétköznapi embereket ellenállásra.

A 20. század egészét talán a második világháború határozta meg leginkább, hiszen az 1944-es német megszállás, és ennek következményei, valamint a háború lezárása, és a kommunista hatalom berendezkedése egyenesen vezetett egy következő tragikus eseménysorozathoz ’56-ban, de valójában ezek az események a mai napig hatnak. Ne feledjük, a háború végével ismét visszaálltak a trianoni határok is…

A „Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból” című gyűjteményes kötet ezt a hiányt igyekszik pótolni hatvanegy magyar életútjának bemutatásával. Sajnos köztük szép számmal akadnak, akik harcoltak a náci-nyilas diktatúra ellen, de később a kommunisták is üldözték őket, mert veszélyesnek érezték hatalmunkra nézve azokat, akik az elnyomó hatalom ellen korábban már felléptek – mert pontosan tudták, hogy ők sem jobbak…

Kikről szól a könyv? Például Richter Gedeon, a magyar gyógyszeripar atyja, a génterápia egyik világviszonylatban is legnagyobb alakja, aki a róla elnevezett gyárat globális világcéggé tett; bár a Vöröskereszt segítségével emigrálhatott volna, mégsem tett, maradt még akkor is, amikor már a saját gyárába sem tehette be lábát. Aztán 1944 végén nyilasok a Dunába lőtték…

Benkő Zoltán

Benkő Zoltán; 1944 októberében részt vett a Gömbös-szobor felrobbantásában, de a nyilasok nem tudták kézre keríteni. A háború után a kommunisták kémgyanús elemként többször is letartóztatták, majd 1948-as letartóztatása után Recskre, a munkatáborba került…

Soos Géza

Benkő Zoltán, valamint a vele közel egyidős Kiss Sándor vagy Soos Géza, illetve a Magyar Közösség-persorozat egyik vádlottja, Arany Bálint története nemcsak önmagukban érdekesek, hanem azt is jól példázzák, hogy létezett egy olyan, fiatal értelmiségiekből álló kör, amely meghatározó szerepet játszhatott volna a valóban demokratikus Magyarország felépítésében. De sajnos az akkori hatalom ezt nem engedte, sőt – tudván azt, hogy ők egy rájuk veszélyes elit részei lehetnek – mindent megtett eltávolításukra.

Domonkos Miksa

Vannak olyan életpályák is, melyek bár nincsenek a köztudatban, mégis a könyv lapjaira kívánkoztak; Domonkos Miksa, zsidó származású polgárként hősiesen harcolt az első világháborúban, főhadnaggyá léptették elő, majd Horthy Miklós kormányzó soron kívüli századossá léptette elő. Fellépésével több alkalommal megakadályozta a nyilasok vérengzéseit a Budapest gettó területén, de – és ez ismerős lesz már… – a háború után, 1953-ban kémtevékenység gyanújával letartóztatták, és egy cionista per egyik szereplőjévé is szerették volna megtenni, de Rákosi halála után a perre már nem került sor. Bár az ÁVH börtöneit túlélte, egészsége megrendült, hamarosan meg is halt…

Ezek az életpályák jól mutatják, hogy még a második világháború alatt és utána is volt a társadalomban egy olyan – nem is igazán kicsi – réteg, ami igazán tenni akart Magyarországért, de jobbról és balról is üldözték őket. Sorsuk 1956-ban végleg megpecsételődött, mert aki megmaradt közülük, az is távozott abból az országból, melynek diktatórikus vezetői nem kértek segítségükből…

A könyvet mindenkinek ajánljuk, tanulságos olvasmány, amiből olyan életpályákat ismerhetünk meg, melyek méltán példaképeink, de eddig valamiért sokukat nem is ismertük széles körben.

Ajánlott Cikkek