Épített örökség Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Magyar Nagydíj: Kétszer lehetett próbálkozni – nekünk harmadikra sikerült!

„Ma már minden európai állam megrendezi többszáz kilométer távolságra körpályán az úgynevezett „Grand Prix” versenyeit, sőt ez évben Magyarországon is először kerül lefutásra a Magyar Nagydíj” – írta a Pesti Hírlap 1935 január 5.-i száma. Abban ugyan tévedtek, hogy ebben az évben rendezik az első Magyar Nagydíjat, de a többi stimmelt!

Borítóképen: Nuvolari (Alfa Romeo) már az élen vágtat – Magyar Nagydíj, 1936

Már csak azért sem lehetett 1935-ben megrendezni a versenyt, mert csak 1935 január második felében alakult meg a Magyar Nagydíjat előkészítő bizottság a KMAC (Királyi Magyar Automobil Club) keretein belül, és akkor még a verseny helyszíne sem volt meg:

„A bizottság letárgyalta a nagy nemzetközi verseny anyagi részét, valamint elhatározták, hogy az előterjesztett különböző útvonalakat a helyszínen vizsgálják felül. Három pályáról van jelenleg szó és pedig a Zugligetben lévő régi Tourist Trophy útvonalról, továbbá a népligetikörpályáról és legújabban a Rákosmezőkörüli útról” – írta ugyanazon lap 1935 január 26.-i számában.

“A Királyi Magyar Automobil Club túraversenyéről” – 1927

Végül a Népliget lett a befutó! De még közel nem vagyunk a befutónál, nézzük, hogy alakult a történet további része! Ebben az évben volt Budapesten Nemzetközi Vásár is, és a KMAC által tervezett versenyidőpont ütközött a kiállítás időpontjával, így vita alakult ki az ügyben…

„A KMAC azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a GP az automobilkiállítás hetében kerüljön lebonyolításra. Az eredetileg megállapított május 5-iki időpont tehát veszélyben van és megoldást nehéz találni. Május eleje előtt lehetetlen megrendezni a versenyt, hiszen nem áll már elég idő rendelkezésre, május derekától pedig olyan nagy a külföldi versenyüzem, hogy a versenyzők aligha vállalkoznak arra, hogy változtassanak műsorukon és nagy külföldi világversenyt áldozzanak fel a Magyar Nagydíjért.”

Ez is egy túraverseny a KMAC szervezésében: gróf Pálffy Daui Józsefa DM Austro Daimler-kocsijával

Tehát az autóklub tényleg szerette volna megrendezni a versenyt már 1935-ben, és egyáltalán nem tartotta aggályosnak, hogy erre mindössze négy hónap áll rendelkezésére. Persze akkoriban inkább városi pályák voltak, tehát olyan utakon versenyeztek, amelyek ugyan körpályák voltak, de versenyen kívül közútként szolgáltak.

Ez nagyban egyszerűsített a helyzeten, ugyanakkor gondot is okozott, hiszen a város mindennapokban megszokott életét eléggé megzavarta.

I. Magyar Rekordnap, 1928 – Wolfner László (Steyr) teljes tempóban

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy manapság a Mogyoródon rendezett Forma-1-es versenyekre ingázó helikopterek is sokakat zavarnak – vagy csak politikai tőkét szerettek volna kovácsolni ebből a témából? -, hát még mi lenne, ha annak idején, amikor megrendeztük az első „újkori” Magyar Nagydíjat, akkor a szervezők a városi pálya megoldása mellett maradnak! És volt is ilyen terv!

De vissza 1935-be! Márciusban jött a hír, hogy „Mégsem rendezik meg a Magyar Nagydíjat”! Az idézett rész egy cím, az alatta lévő cikkben pedig elég elszomorító dolgokról számol be a szerző:

„Nem találnak megfelelő terminust az első magyar Nagydíjra… De még arra sem tudnak válaszolni, miért törölték a régebbi terminust. Szomorú ez a tény, annál is inkább, mert a GP megrendezése mind sport-, mind idegenforgalmi szempontból nagy jelentőséggel bírt volna a magyar automobilizmusra nézve.”

Az 1935-ös futam Németország nagydíjáért:

Lehet, hogy az időpont mégsem volt megfelelő, és végül nem talált támogatásra a Nemzetközi Vásár idejére tervezett verseny, de sokkal valószínűbb, hogy nem volt elég idő ahhoz, hogy a versenynaptárt módosítsák, illetve könnyen lehet, hogy a szükséges anyagi fedezetet sem sikerült előteremteni.

Azt nem tudjuk, hogy aztán mikor sikerült eldönteni, hogy 1936-ban mégis legyen Magyar Nagydíj, de az biztos, hogy az 1936 január 7.-én megjelent Nemzeti Sport hasábjain arról olvashatunk, hogy ugyan…

A Maserati két új másfél literes kompresszoros-hathengeres versenykocsijának egyikét Hartmann Lászlóra bízta, ugyanakkor a gyár versenynaptárában nem szerepel a Magyar Nagydíj!

Hartmann itt még Bugattival, 1932-ben

100.000 pengő kell a Magyar Nagydíjra! Megrendezzük! – jelentene ki az új vezértitkár.

Ez az idézet már 1936 február 1.-ről származik, a Sporthirlap hasábjain ugyanis arról számolt, de, hogy a KMAC vacsoráján Landauer Eduárd dr. az autóklub éves terveit ismertette – és közte igen kiemelten foglalkozott a Magyar Nagydíj ügyével is. De mit is mondott? Íme:

„Nagy nehézségek árán sikerült megkapni a nemzetközi szövetségbeleegyezését. Az az állam ugyanis, amely többször egymásután „hagyja ki’ a verseny megrendezését, nem rendezheti meg újólag a versenyt. Delmar Walter alelnökünk a francia ügyvédekkel karöltve rájött arra, hogy a versenyt mégis megrendezhetjük. Kisütötték, hogy az 1934-re tervezett versenyt közbejött akadályok miatt nem rendezhettük meg és kérjük, hogy azt 1936-ban megtarthassuk. Ebbe az AIACR (Association Internationale des Automobile Clubs Reconnus, Nemzetközileg Elismert Automobil Clubok Szövetsége – a szerk.) beleegyezett. Megrendezzük tehát a Magyar Nagydíjat. Bár ehhez nagyon sok pénz — kb. százezer pengő — szükséges.”

Wilhelm Sándor (középen) és nemes dr. Landauer Eduárd (jobb)a Masaryk-versenyen – 1935

Ebből kiderül, hogy már 1934-ben is szerették volna megrendezni a versenyt, de ez sem akkor, sem pedig 1935-ben nem sikerült, azonban végül a szövetség elfogadta a KMAC által megbízott jogászok érvelését, és az 1934-es Magyar Nagydíj elmaradásában végül külső okokra hivatkozó KMAC kapott még egy esélyt!

Ajánlott Cikkek