Hírek Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Magyar sikertermék: a hamuzsír

Ma már csak kevesen vannak, akik tudják mi is az a hamuzsír, pedig a 18. században Magyarország egyik legfontosabb exportcikke ez a termék volt. Szállítottak belőle Angliába és Franciaországba is, hiszen ez volt – többek között – a szappan alapanyaga! Ahol nem volt szóda – nem a szénsavas vízre kell gondolni! – ott az üveggyártáshoz is hamuzsírt használtak.

De mi is az a hamuzsír, és hogy jön ide a szóda? Hajdanában a hamuzsírnak és a szódának azonos neve is volt, latinul Sal alcali, avagy szalalkáli (kálium-karbonát), innen ered a Szalajka-völgy elnevezés. Ugye ismerős a név?

Szilvásvárad ma már turistalátványossággá lett völgye, illetve a szomszédos Tótfalu-völgy 1913-ig fontos ipari központnak számított, voltak időszakok, amikor többen laktak itt, mint Miskolcon!

A hamuzsír előállítása a fa elégetésével kezdődik, ez régen lábon, aztán veremben vagy kemencében történt, a cél az volt, hogy minél tisztább hamut kapjanak, mert annál jobb lett a végtermék minősége. Sajnos, ez nálunk az erdők kíméletlen pusztításához vezetett, egy mázsa hamuzsírhoz egy kataszteri hold, azaz fél hektár fát kellett kivágni…

Nem véletlen tehát, hogy a Szalajka-völgyben a mai napig is megtalálható a szénégető boksák maradványai, illetve az üveggyártáshoz kapcsolódó tárgyak is megtekinthetők a Szilvásváradi Szabadtéri Erdei Múzeumban, ahova gyalogosan, vagy akár kisvasúttal is el lehet jutni:

De vissza a hamuzsírhoz! A fa elégetési után a következő művelet a kilúgozás volt. A fahamut kettős fenekű üstben vagy kádban áztatták többször, amíg a negyedére esett össze, majd lepárolták és a kenőcsössé vált anyagot tovább szárítottak, izzították, kalcinálták és egy teljesen tiszta, fehér, kristályos szerkezetű port kaptak.

A hamuzsír kálium-szulfátot, kálium-kloridot és szódát tartalmaz, erősen nedvszívó, lúgos hatású, ezért jól záródó hordókban vagy szurkozott ládákban hozták kereskedelmi forgalomba.

Ugye ma már nehéz elképzelni, hogy egykor a mai dús erdőkkel csábító bükki táj szinte teljes egészében le lett tarolva? Ez persze nem egészen így történt, mert akkoriban igyekeztek felelős gazdálkodást folytatni, de tény, hogy a faállomány erősen meggyérült…

Szerencsére azok az idők már elmúltak, amikor a hamuzsír készítés – na meg a faszénégetés, mészégetés, vaskohászat, üveggyártás – okán irtották az erdőket, az pedig még nagyobb szerencse, hogy az erdő képes volt újra erőre kapni, és ma újra régi pompájában ad menedéket a nyári forróság idején.

Ajánlott Cikkek