Magyar várak – Nógrád
Régi sorozatunkat újítjuk fel ahol magyar várakat erődítményeket mutatunk be. Gazdag történelmünk megérdemli, hogy megemlékezzünk róluk. Ma Nógrád várába látogatunk el
Szent István király uralkodása alatt a vármegyerendszer fontos szerepet kapott a középkori Magyarország igazgatásában. E rendszer egyik központjaként egy stratégiai jelentőségű helyszínt választott, melynek azonban az Arpád-kori ispáni vára mára már csak a történelem lapjain él. Az első írásos említés, mely ispánját jelöli, 1108-ból származik, egy olyan korban, amikor a vár már a váci püspökök birtokában volt.
1272-ben a vár a váci egyházmegye tulajdonába került, és 1284-ben már adatok bizonyítják a vár erődítési munkálatait. A XV. század folyamán, a husziták támadásainak idején, a vár megerősítésre került. E század vége felé Báthori Miklós püspök úgy döntött, hogy a vár fényűző átépítését rendeli el, melynek eredményeként a vár új pompában tündökölt.
A történelem viharai azonban nem kerülték el ezt a büszke erődítményt. 1544-ben a törökök elfoglalták, majd 1594-ben a császári seregek hősi erőfeszítések árán visszafoglalták. A XVII. század elején a külső vár újjáépítése kezdődött meg, ekkor épült a városkapu és az olaszbástyák, melyek közül az északnyugati ma is őrzi az 1622-es építési feliratot.
A vár sorsa azonban továbbra is ingatag maradt. 1596-ban, miközben a törökök birtokában volt, a nógrádi helyőrség kifosztotta. 1663-ban a várparancsnok átadta a törököknek, akik csak 1685-ben vonultak el, miután egy villámcsapás miatt a lőportorony felrobbant.
A XVIII. század elején Vak Bottyán elfoglalta a várat, és megpróbálta helyreállítani, de a végül úgy ítélték meg, hogy védhetetlen, ezért nagyobb részét lerombolták és elvonultak. A vár ezt követően teljes pusztulásnak indult. Az öregtorony még ma is magasan áll, a hegyről gyönyörű kilátás nyílik a vidékre. A vár feltárása és részleges helyreállítása jelenleg is folyamatban van, .
