Magyarok nélkül: Olimpia, 1920, Antwerpen

A csak utólag nyári Olimpiává minősített (az első téli Olimpiát Chamonix-ban rendezték 1924-ben) 1920-as antwerpeni versenysorozat igen furcsa körülmények között zajlott. A magyar csapat nem indulhatott, pedig a rendezésre Budapest is pályázott, mi több, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még élen is végzett (!), de az első világégés vesztes államaként Magyarország még a máshol rendezett olimpián sem vehetett részt.

Borítóképen: A VII. nyári olimpiai játékok nyítóünnepsége,Antwerpen, 1920 – itt debütált az ötkarikás jelkép

Az egyértelmű, hogy az ország akkoriban egész egyszerűen képtelen lett volna egy Olimpia megrendezésére. Az is, hogy miért… Az tehát, hogy a helyszín végül Antwerpen lett, önmagában nem lett volna probléma, de – mint azt a lent idézett Sporthirlap 1919. december 15.-i számának vezércikkében olvashatjuk – a belgák engedtek a britek nyomásának, és nem engedték, hogy a vesztes hatalmak részt vegyenek a megmérettetésen.

„Úgy megváltozott a világ, hogy talán a Rajna is visszafelé folyik már. És bevehetetlenné, most már egészen bizonyosan bevehetetlenné vált Antwerpen.

Anglia idézte elő ezt is. Oh, nem Sir Churchill a lordsága, s nem is a dicső angol flotta. Az angol sport vetette meg a lábát a remek belga kikötőben és senkit sem enged a bástyák közé a központi hatalmak sporttáborából. A belgák, úgy látszik teljesen alárendelték magukat az angol sport akaratának.”

Valóban így volt? Nem tudjuk minden kétséget kizáróan bizonyítani, de az tény, hogy a magyar csapat nem volt ott Antwerpenben, így nem volt lehetőségük sem megvédeni az 1912-es, Stockholmban rendezett Olimpián szerzett érmeiket, ahogy arra sem volt módjuk, hogy újabbakat szerezzenek…

Az 1916-ra tervezett Olimpia elmaradt – ennek Berlin adott volna helyet -, de 1912-ben a magyar csapat három aranyérmet (sportlövészet és vívás), valamint két ezüst és három bronz is a magyar sportolók eredményeit dicséri.

Alig két hónappal a nagy háború kitörése előtt – 1914. május vége felé – alakult meg a Magyar Olimpiai Bizottság, ami fő célkitűzésként azt fogalmazta meg, hogy az 1920-as Olimpia rendezését Magyarország nyerje el. A bizottság pedig nem végzett rossz munkát!

A Magyar Nemzeti Stadion építése, illetve annak terve isrésze volt az 1920-ra tervezett Olimpia rendezésének:

Az első világháború kitöréséért bűnösnek kikiáltott Németország mellett a többi vesztes országot, vagyis Ausztriát, Magyarországot, Bulgáriát és Törökországot is kizárták az olimpiáról, de nem vehetett részt az egymással háborúzó Lengyelország és Szovjet-Oroszország sem.

Ez utóbbinak az oka feltehetően az volt, hogy a legenda szerint az ókori Olimpiák idején felfüggesztettek mindennemű háborúskodást, így aki hadban állt, az nem mehetett az modernkori Olimpiára.

Igen ám, de annak egész egyszerűen nem fedezhető fel semmilyen nyoma, hogy a vesztesekkel szemben is hasonló retorziókat alkalmaztak volna, mint 1920-ban, arról már nem is beszélve, hogy ez Olimpia éppen a békés (!!!) versengésről szól, az ilyen kizárások viszont békétlenséget szülnek!

Azt pedig már nem is tesszük hozzá, hogy háborúban álló országként mely államokat kellett volna, és hány alkalommal kizárni az olimpiai versengésből…

Persze voltak másidők is, amikor a politika szintén felülírta az olimpiai eszmét, és volt, amikor nem kizárás, hanem bojkott miatt nem volt teljes a mezőny.