Magyarok növényei: a New York-i tőzsdén jegyzett Nagydobosi sütőtök
Bizony, a nagydobosi sütőtök világhírre tett szert, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a New York-i tőzsdén is jegyezték egykor, amit termőhelyéről „nagydobosi” parázs töknek hívtak. De miért éppen ez a fajta lett világhírű, amikor vannak más kiváló fajták is?
Borítóképen: Egy “kisebb adag” sütőtök
Ezt a magyar fajtát a múlt század 30-as éveiben jegyezték a New York-i tőzsdén, a háború után népélelmezési cikk volt, vagonokban szállították az éhező Budapestre. Az érett Nagydobosi tök valahogy tényleg jobb ízű, mint a kereskedelemben kapható bármilyen tök, de ez nem csak mítosz, hanem termeléstechnológiai kérdés is.
Bármilyen furcsa is, de ez a tök azért tud olyan jól teremni a nyírséghez tartozó település környékén, mert a nyírség homoktalaja igen gyenge!
Azokon a területeken, ahol a táptalaj jó tápanyag-ellátást biztosít, a növény inkább a zöld részeit növeszti, így termése alig 10-15 százalékban lesz jó minőségű, de a gyenge talajon már a termésre „koncentrál” a növény, így sokkal jobb termést hoz. Ebből adódik, hogy elviekben az ország bármely részén lehet(ne) ezt a fajta tököt termelni, ahol adott a laza homoktalaj.
De ez még kevés, hiszen a rendkívül hosszú tenyészidő okán ez sem mindegy, hogy mennyi napsütés éri, illetve milyen hőmérsékleti körülmények vannak növekedése során. Ez Nagydoboson adott, de még önmagában a természeti feltételek nem elegendőek.
A nagydobosiak megpecsételték a tököt, már augusztus közepén. A mítosz szerint ezt azért tették, hogy a szomszéd községben termelt tököt ne tudják Nagydobosi tökként értékesíteni. A bélyegző felsértette a tök héját, ezt a tök két-három hét alatt kiforrta és a Nagydobosi sütőtök felirat hamisíthatatlanná vált.
A nagydobosi pecsét a sütőtökön idővel minőségi garancia lett, de elsődleges oka szintén a tenyészidővel volt összefüggésben. Amelyik tök ugyanis augusztusra nem éri el a kellő méretet, az már szeptember végére nem érik be.
Emiatt nyomtak a megfelelő méretű tökökre már augusztusban pecsétet. Amikor szeptemberben jöttek a kereskedők, csak azt a tököt lehetett eladni Dobosról, amit előtte lepecsételtek.
Így tudták megkülönböztetni, melyik az, amelyik biztosan beérett, és melyik az, amelyik nem. A minőséget a község önkormányzata felügyelte, ők őrizték a pecsétet, és biztosították, hogy ne fordulhasson elő fajtakeveredés.
„Akkor lesz jó ízű, ha a dér megcsípte.” A nagydobosi termelő szerint van abban igazság, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben a fagy hatására a keményítő egy része cukorrá alakul, ettől édesebb lesz, de ettől még nem lesz finom a sütőtök. A fagyástól nem érik be, csak a tárolhatósága romlik.
A sütőtök betakarítás után 20 fok fölötti hőmérsékleten utóérik. Ha a hőmérséklet tartósan 10 fok alá csökken, akkor a tököt hideg stressz éri, és apró pöttyök jelennek meg rajta, elkezd romlani. A tököt tehát melegen kell tartani, így, ha beérik, le kell szedni, nem kell megvárni a fagyot.
Télen pedig szintén tartani kell a tárolási helyen a 10 fok feletti hőmérsékletet, így még akár február végéig is el tudjuk tartani.
A nagydobosi sütőtök igényli a talaj mozgatását, de nem javasolják a gyomirtást. 3,5 méteres sortávolságra és 2,5 méter tőtávolságra ültetik a tököt. Így megoldható a sorköz kombinátorozása, a fennmaradó részt is gyommentesen tartják, háromszor megkapálják.
Június közepére a növény a teljes tenyészterületet befutja, ezt követően nincs gond a gazzal, mert a tök minden tápanyagot elszív. Jól bírja az aszályt és a kánikulát. A klímaváltozás szélsőségeit azonban már a Nagydobosi tök is rosszul viseli, ezért, ha mód van rá, célszerű öntözni, de csak július végéig.
Amennyiben lehet kapni… A vásárlásnál arra érdemes figyelni, hogy a kocsánya teljesen száraz, morzsolható legyen: akkor biztos, hogy éretten szüretelték le. Másrészt érdemes a körömpróbát is elvégezni: ha bele tudjuk mélyeszteni, akkor éretlen. Harmadrészt a Nagydobosi sütőtök fényes külseje is az éretlenség jele, ezért is érdemes matt színűt keresni.
