Hírek Vélemény Vélemény-cikkeink

Magyarország érdemben segít Ukrajnán, de az ellenzék mintha háborút szeretne…

Először a történelemben indult a mai napon fizikai értelemben gázszállítás Magyarországról Ukrajnának – jelentette be ünnepélyesen Szerhij Makohon, az ukrán HTSZ gázszállító rendszer igazgatója – írja az index.hu. Az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatójának öröme érthető, hiszen Magyarország immár a második ország Szlovákia után, amely képes ellátni földgázzal Ukrajnát.

Borítóképen: Gáz (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: CARLOS534)

Ez pedig igen fontos lehet egy esetleges háborús helyzetben, de úgy egyébként a „szürke hétköznapokban” is. Már csak azért is, mert Szlovákiával nincs tranzitkapcsolata Ukrajnának, így a Pozsony által eladott gáz szállítása úgynevezett reverz módon. Ez annyit tesz, hogy a gáz közvetlenül Oroszország irányából érkezik, Szlovákiában nem fordul meg.

Eddig Magyarország esetében is így volt, ám most nagyot változott a helyzet!

Nem kell mondani, hogy ez igen jelentős segítség, hiszen Magyarországon keresztül megnyílik az út a Nyugat-Európából, az adriai LNG-kikötőből, valamint a délről, a Balkán Áramlaton érkező gáz beszerzése felé is. Persze ez nem ennyire egyszerű, hiszen a gázszállítási szerződések, vagy az „ad-hoc” beszerzések mögötti jogi tartalmától is függ – na meg az elérhető készletektől -, hogy végül mennyi lesz a tényleges szállítás az akár napi 8 millió köbméter gáz beszerzésére alkalmas infrastruktúrán keresztül.

Ha valami segítség, hát ez az, mert ezzel azt az igencsak gyengén muzsikáló ipart, valamint azt a lakosságot is támogatja Magyarország, amely bizony egy háború esetén nem csak a fegyverektől lenne veszélyeztetve, hanem attól is, hogy leáll a termelés, a háztartásokban pedig megfagynak az emberek.

Ehhez képest Fekete-Győr András – micsoda ütemérzék… – arról írt a Magyar Hangnál megjelent publikációjában, hogy Magyarországnak fegyvereket kell adnia Ukrajnának, mert „elrettentés-politikára van szükség”. Szerinte egyébként Orbán Viktor „mára csakis Moszkva nemzetközi befolyásának erősítésén dolgozik”, később azonban azt is mondja: a „lehetőségekhez képest kiegyensúlyozott kapcsolatokra kell törekedni Oroszországgal, ahogy ezt a nyugati országok is teszik”.

Van még más is a cikkben, gyakorlatilag felmondja a nyugati leckét, igen pontosan, szóról, szóra, de mi most az idézettekkel szeretnénk foglalkozni. Az elrettentés-politikáról annyit, hogy Moszkva nem az a rettegős város, a Kreml urai meg szintén nem igazán ijedősek…

Ellenben eléggé könnyen felmegy a pumpa, amikor saját biztonságukat érzik veszélyben, márpedig a fegyverek egyre nagyobb számban történő felhalmozása Ukrajnában pontosan ezt az érzést váltja ki Oroszország vezetőiből…

Nem jó irány, akárhogy is nézzük, de úgy tűnik, hogy a Momentum volt elnökét mindenek felett a nyugati orientáció érdekli, az már kevésbé – visszatérve az előző cikkhez kicsit, hogy mondjuk Magyarországon lesz-e elegendő mennyiégű gáz, és ha lesz, azt milyen áron tudjuk megvásárolni… A nyugati országok pedig egyáltalán nem törekednek kiegyensúlyozott kapcsolatokra Oroszországgal, csak pont a kiszolgálójukként tekintenek rájuk, és úgy is kezelik őket! Ahogy egyébként minket is…

Moszkva nemzetközi befolyásának erősítése? Ha igaz az, amit szintén a nyugati mentorok mondanak, hogy egyedül Oroszország a felelős a magas gázárakért Európában, akkor azt mondják, hogy Oroszország túlságosan nagy befolyással van Európára, és nem engedik meg, hogy elinduljanak a gázszállítások az Északi Áramlat 2 gázvezetéken. Kell ezt a befolyást növelni, Magyarország képes arra, hogy komolyan labdába rúgjon a nyugati érdekeket minden áron érvényesítő Egyesült Államokkal és az Unió nyugati országai és az Oroszország között fennálló vitában?

Aligha… Ellenben, mint a térség leszalámizott, módszeresen összenyomorított kis országa bizony ügyesen kell, hogy lavírozzon; mert az lehet, hogy nyugatról jön a technológia, meg a pénz (amit aztán kamatostól visznek is…), ugyanakkor orosz gázon, olajon, és a paksi atomerőműben termelt energiával szorgoskodik azon, hogy a Nyugat aztán nyereséget vihessen haza – nem kis mennyiségben…

Segítség tehát van, és igen, van nemzeti érdekérvényesítés, még ha az Fekete-Győr András irányából nem is értelmezhető valami, hiszen ő is – gondoljuk – az Európai Egyesült Államok vízióján cseperedett politikai pályafutása gyermekévei alatt…

Ajánlott Cikkek