Vélemény Vélemény-cikkeink

Magyarország már gyűjti a muníciót a folytatáshoz

A Csak beszélgetünk című adásunk valamelyikében kitértünk arra, hogy miért olyan magabiztos Magyarország vezetése, amikor európai szinten vitába kell bocsátkozni, és miért tartott ki végig álláspontja mellett, amikor akár problémát is okozhatott volna, hogy nem születik megállapodás az uniós költségvetésről.

Elöljáróban le kell mondani, hogy mit is jelent Magyarország (és kb. a több kelet-európai tagország) számára az uniós költségvetés, mint forrás. Magyarország esetében a GDP (egyszerűség kedvéért most: nemzeti össztermék) 2-4 %-a közötti összeg éves szinten, attól függően váltakozva, hogy az egyes években milyen ütemben sikerül lehívni a pénzeket, illetve, hogy az egyes fejezetek mikor nyílnak meg. Tehát; nagységrendjét tekintve minden kelet-európai ország ilyen nagyságrendben részesül az uniós budget-ből (ne felejtsük el, hogy befizetések is vannak, ez nem a transzferek nettó összege, de a befizetés kisebb, így most azt elhanyagolhatónak vesszük).

A be- és kifizetések összege – a nettó összeg a kék és piros négyzetek különbsége adja. A nettó kifizetés a GDP-hez viszonyított értéke kb. azonos a kelet-európai régió egyes országaiban.

Szóval, az az ország, amelyik mondjuk pár hónapig, vagy akár fél- egy évig nem képes egy ilyen kiesést minden további nélkül kigazdálkodni, nem igazán életképes! Az tehát, hogy itt most a magyarok és lengyelek a más f…-val verték a csalánt, téves állítás, vagy más megoldásként az tudjuk mondani, hogy a Felvidéket birtoklók anyagi helyzete olyan sanyarú, hogy tényleg rá vannak szorulva az utolsó vasra is az EU-tól – ezért volt a nagy felbuzdulás a külügy részéről, hogy Varsóba és Budapestre utazzanak tárgyalni…

De ez csak egy tényező, ugyanis, ha megnézzük Magyarország komolyan felkészült egy ilyen előre nem látható katasztrofális eseményre, mint amilyen a világjárvány, és annak gazdasági hatása. Hogy lehet ez? Hát úgy, hogy a magyar költségvetés az utóbbi 10 évben rendkívül fegyelmezett volt, és az akkori ~85%-os GDP-arányos hiányt sikerült 2020 elejére 60% alá vinni! Ez bizony komoly eredmény, és még ha ez most majdnem el is vész, de teret ad arra, hogy akkor öntsön pénzt a gazdaságba az állam, amikor annak komoly szüksége van rá!

Igen, most nagyságrendilag 76-78% körül fog megállni a GDP-arányos hiány, de ez igen csalóka, mert ebben az évben sem ült ölbe tett kézzel az állami adósságkezelő! Történt ugyanis, hogy a rendkívül alacsony kamatkörnyezetben (olcsó hitel!) jelentősen túltartalékolt, és rengeteg – egyébként csak 2021-ben esedékes – törlesztést rótt le.

Államadósság Kezelő Központ

Ennek eredménye, hogy a tervek szerinti 3300 milliárd hiányból valójában csak 2600 milliárdod kell megfinanszírozni, és – mint előbb említettük – a tartalékolás rendkívül magas mértéke miatt ennek finanszírozása akkor is megoldott, ha Magyarország nem jelenik meg a nemzetközi piacokon hitelfelvevőként!

Figyelem! Jövőre úgy csökkenhet a 2020 év végére várható 76-78%-os GDP-arányos hiány, hogy közben – tervezetten, a gazdaság élénkítésére költött sok-sok milliárd, és adóteher csökkenések miatt kieső szintén sok-sok milliárd okán tervezetten! – az államháztartási hiány 6,5%-os szintre ugrik!

Most akkor kérem elgondolkodni azon, hogy a környező országok milyen gazdasági stratégiai pozícióban érkeztek meg a koronavírus járvány okozta gazdasági sokkhoz! Mert bizonyemelkedő külkereskedelemi, és államháztartási hiányokkal, a potenciálistól elmaradó növekedéssel, azaz fegyelmezetlen monetáris és fiskális magatartással – így persze nagyon fontos az a kis európai guba is, hiszen a réseket kell tömködni, nehogy elsüllyedjen a hajó…

Érdekes, hogy egy ország veselkedett hasonlóan (ők már hasonlóan navigáltak a hitelválság idején is!), és az ország neve nem más, mint Lengyelország! Hát kérem, ennyit a politikáról…

Ajánlott Cikkek