Épített örökség Történelem

Magyarországi Páncélvonatok

A magyar páncélvonatok az első világháború során ugyanolyan hatékonyak voltak, mint a többi hadviselő országé. Amikor a háború véget ért, az előző ellenséges államok továbbra is előszeretettel használták saját haderejükben azokat a vonatokat, amelyeket jóvátételként kaptak. Megemlítésre méltó, hogy a német Wehrmacht még 1939-ben is használt egy GANZ gyárban gyártott lövegkocsit az oroszok elleni harcban. Ez a cikk bemutatja, hogy a második világháború idején milyen szerepet játszottak a magyar hadseregben maradt páncélvonatok és mennyire bizonyultak hatékonynak a harcok legkritikusabb pillanataiban.

A borítókép illusztráció

. Erdélyi bevonulás a felvirágozott 101-es páncélvonattal, 1940 (Fotó: HM HIM, 19919)

Az 1942-es években a magyar megszálló csapatoknak készült Botond nevű ágyús vonat különleges technikai megoldással bírt. Míg a hagyományos páncélvonatok esetében a fegyverzetet zárt páncélozott területen helyezték el, addig az ágyús vonatoknál gyakran pőrekocsikra szereltek nagy kaliberű lövegeket, anélkül, hogy a kocsik szerkezetét megváltoztatták volna. Ennek eredményeként az ágyús vonatok mozdonyai nem voltak páncélozva.

A Botond ágyús vonathoz két kiegészítő kocsit kapcsoltak, mindkettő egy-egy gépágyúval. Légvédelmi védelemként a vonatot négy kétcsövű gépágyú védte. A páncéloskocsit egy 7,62 cm-es ágyúval és egy 20 mm-es nehézgéppuska lőtt, míg a pőrekocsit négy 15 cm-es aknavetővel és további két kocsi egy-egy 4 cm-es légvédelmi gépágyúval szerelték fel. A vonatot egy 328-as vagy 424-es típusú gőzmozdony vontatta, amely a legnagyobb tűzerőt képviselte a második világháborúban.

A gyorshadtest páncélvonata indulás előtt
június 7-én (Fotó: HM HIM, 2016.5.25.4/DFK)

A Botond a Felvidékről a Balaton északi partjára, Balatonfűzfőre került, ahonnan a Balaton északi partját járőrözte. A 1945-ös “Tavaszi ébredés” nevű hadművelet során több helyen is előretört, de végül szovjet légitámadás érte Csáktornya közelében.

Ezen túlmenően a magyar csapatok nemcsak saját gyártású vonatokkal harcoltak. A Brjanszki-erdőn átvezető vasútvonalat ellenőrizték, melyet partizánok gyakran támadtak meg. Ezen a vonalon 1942-ben átvettek egy németek által zsákmányolt orosz páncélvonatot, amely orosz gyártmányú 7,5 cm-es lövegekkel volt felszerelve. Ezzel a vonattal több nagyobb partizántámadást is megelőztek vagy visszavertek, különösen miután a magyar rádiósok feltörték a partizánok kommunikációját. A vonat 1944 nyarán védte a visszavonuló megszálló csapatokat egészen a korábbi lengyel határig. Amikor a széles nyomtávú vasútvonal végét elérték, a személyzetnek utasítást adtak a vonat elpusztítására.

A második világháború során a zsákmányolt páncélvonatok kulcsszerepet játszottak a különböző hadviselő felek stratégiájában. Sok ilyen vonat OB-3-as típusú volt, és ezek közül néhányat névvel is azonosítottak. Egy ilyen vonat a “Sztarij Oszkol” volt, amely 1942-ben kapta ezt a nevet az azonos nevű város után. A vonat korábbi megnevezése a szovjet OB-3 520-as páncélvonat volt.

Egy másik, a katonák által „Celjanka” becenévvel ellátott vonat a magyar nyelvben “falusi asszonyt” jelent. Ezen kívül a Nyugati Megszálló Csoport is kapott egy németek által korábban zsákmányolt, eredetileg lengyel gyártmányú páncélvonatot. Ezt a vonatot 1944-ben a Kárpátaljáról a Felvidékre vontatták, de a pályatestrobbantások miatt kénytelenek voltak hátrahagyni Kassa és Rimaszombat között.

Ezek a vonatok nemcsak stratégiai eszközök voltak a harcmezőn, hanem a hadviselés történelmében is fontos szerepet játszottak, és a háború utáni időszakban is emlékeztettek a konfliktus kegyetlenségére és komplexitására.

források arcanum adatbázis

Ajánlott Cikkek