Magyarság Nagyjaink Történelem

Mai születésnap – Révay Péter koronaőr

Ezen a napon született Szklabinai és blathniczai báró Révay Péter (Szklabinya, 1568. február 2. – Trencsén, 1622. június 25.) Turóc vármegyei főispán, koronaőr.

borítókép : https://commons.wikimedia.org http://www.axioart.com/images/live_images/original/1206/232.jpg Commentarius De Sacra Regni Hungariae Corona (A Magyar Királyság Szent Koronájának magyarázata) című könyve

Révay Mihály harmadik gyermeke, Révay Ferenc unokája. 1598-ban kinevezik Turóc vármegye főispánjává, 1604-től királyi tanácsos, majd táblabíró. 1608. november 19-én Mátyást magyar királlyá koronázták. Az országgyűlés a Szent Korona őrzési helyéül Pozsony várát jelölte ki, koronaőrré (conservatores coronae) pedig Révay Pétert és Pálffy Istvánt tette meg. Révay ettől fogva egész életét a korona szolgálatának szentelte. Ekkor hangzott el először a később hagyományossá vált koronaőri eskü:

„Esküszöm, hogy Magyarország Szent Koronáját és az e mellett tartani szokott király s ország ékszereit mindenkor tehetségem szerént szorgalmatosan megvédem, híven megőrzöm. Esküszöm, hogy a koronának őrizetére rendeltetett őrálló vitézeket szorgalmatos és hív vigyázásra serkentem s jó fenyítékben tartom. Esküszöm, hogy soha sem fogom a Szent Koronát s a hozzá tartozó király és ország ékszereit az országból és a törvényes királytól semmilyen úton s módon elidegeníteni”

1610-től főudvarmester, 1613-ban jelenteti meg Christoph Mangus  augsburgi nyomdájában De sacrae coronae regni Hungariae… című könyvét. 1615-től főajtónálló, végül 1619-től főasztalnok.

A Szent Koronáról írt műveiben – a már akkor felmerülő ellenérvek dacára – határozottan azt a hagyományos álláspontot képviselte, miszerint a koronát teljes egészében II. Szilveszter pápa küldte I. István magyar királynak. Ugyanakkor 1659-ben posztumusz megjelent munkájában (De Monarchia) már megemlítette a koronán az ún. Konstantinos-zománcképet, amelyet tévesen Nagy Konstantin császár képmásának tartott, s azt állította, hogy e császár adományozta I. Szilveszter pápának a koronát. A görög feliratokra és zománcképekre hivatkozva általában tagadta, hogy a koronát a pápa (II. Szilveszter) készíttette volna – e mögött nem nehéz felfedezni evangélikus hitének mozgatórugóit. Nézetei vetették meg az alapját a koronakutatás történetében az úgynevezett révaysta iskolának.

Ezen kívül fennmaradt tőle egy 1608. december 15-i magyar nyelvű utasítás. Az ízes szöveg a koronaőrségnek és a pozsonyi vár porkolábjának kötelességeit foglalja össze. Az eredeti iratra Bónis György talált rá Pozsonyban, a Szlovák Központi Állami Levéltárban, a Révay család volt kisselmeci levéltárának anyagában 

Ajánlott Cikkek