Hírek

Máris termőre fordulnak a hadiipari beruházások?

Mint tudjuk, Magyarország a haderőfejlesztés terén új stratégiát követ pár éve. Nem a pénztemető vásárlás, hanem az együttműködésen alapuló hazai gyártás, és termékfejlesztés a cél immár! A megvalósítás így ugyan lehet, hogy időigényesebb, ugyanakkor nemzetgazdasági szinten nettó bevételt jelenthet, nem pedig folyamatos kiadást, majd leselejtezést… Most viszont megvan az esély, hogy az Egyesült Államokba készülő harcjárműveket, de inkább azok részegységeit gyártsuk!

Borítókép: Lynx KF41 (forrás: Rheinmetall)

Az, hogy az USA hadserege bevezet egy adott technikát, óriási jelentőségű; egyrészt ez komoly darabszámot jelent, másrészt pedig a többi megrendelő számára is egy igazodási pont, hiszen ami megfelel az Egyesült Államoknak, az minden bizonnyal másnak is jó lesz – különösen, ha moduláris eszközről beszélünk!

De hogy jön ide az USA hadiipari megrendelése? Nos, nem is olyan régen számoltunk be róla, hogy a Rheinmetall-lal közös beruházásban (a magyar állam is részt vállal) többek között Lynx (Hiúz) névre hallgató harcjármű gyártását kezdi meg Zalaegerszegen. Itt is tetten érhető a törekvés: a magyar haderő 218 darab Lynx KF41-et rendelt, amiből 172 darabot Magyarországon gyártanak majd. A gyártókapacitás rugalmasan növelhető, így nem lenne probléma nagyobb megrendelések teljesítése sem! Arról nem is beszélve, hogy a Rheinmetall idehozza a K+F tevékenységét is!

Az Egyesült Államok már régóta dolgozik azon, hogy a körülbelül 6.200 M2 Bradley-t hogyan lehetne lecserélni, mert ezen típusok védelmét még úgy is gyengének találják, hogy felszerelték őket aktív védelmi rendszerekkel. Erre indult el az Optionally Manned Fighting Vehicle (OMFV) program. Mint látjuk, itt azért masszívabb darabszámokról beszélgetnek, így a nagy gyártók éles versenyben vannak a megrendelésért. És – hogy, hogy nem? – a Rheinmetall is ilyen! A Pentagon által kiírt tendernek közeleg a második fordulója, miután az elsőt érvénytelennek nyilvánították, mert a volt aki nem szállította le időben a prototípusokat (ez éppen a Rheinmetall volt, aki azóta növelte kapacitásait), a BAE Systems visszavonta ajánlatát, a General Dynamics pedig nem nyerte el a döntéshozók tetszését…

Most a három elsőkörös induló újra nekiveselkedik, és szakértők szerint a Rheimetall jó eséllyel pályázik, de nem csak mert a termék jó, hanem azért is, mert – bár nem amerikai a cég – a gyártásba bevonja az amerikai cégeket is, úgymint a Raytheon (elektronika), és a Textron (hajtóművek, erőátviteli rendszerek), rajtuk kívül pedig az együttműködés tagja lehet a L3Harrist és az Allison Transmission is. Ezzel együtt az egyes részegységek gyártására ésszerű lenne Zalaegerszeget választani, és ne felejtsük el azt sem, hogy az amerikai specifikációjú Lynx nem lesz feltétlen azonos az európai változattal, így a kutatás és fejlesztés terén – ami szintén Magyarországon zajlik – is komoly feladatok lesznek.

Nézzük most meg a lecserélésre érett M2 Bradley-t, majd a többi induló gépet is!

Az M2 is a BAE Systems gyártmánya, így nekik különösen fontos, hogy ne veszítsenek piacot (a karbantartás, alkatrész-biztosítás is komoly bevétel!), ezért ők most a CV-90-nel indulnak:

A General Dynamics egy meglehetősen jó bemutatót tartott termékének, a Griffin III-asnak:

Nem tudni, hogy miért nem nyerte el a bírálók tetszését a General Dynamics, de abban szinte biztosak vagyunk, hogy nem feltétlen a most bemutatott specifikációkkal jelennek meg a gyártók a tender második felvonására.

És végül a Lynx két magyarországi vonatkozású videóban:

Az elvárásokat pontosan megfogalmazta a Pentagon kiírása:

  • Képesnek kell lennie távműködéssel a feladatok végrehajtására, illetve kompatibilitást kell mutatnia mesterséges intelligenciával működő eszközökkel.
  • Üzemeltetéséhez maximum 2 fő, de 6 gyalogos szállítására is alkalmas.
  • Bele kell férnie egy C-17-es nehéz szállító-repülőgépbe, a helyszínre juttatás után pedig 15 percen belül már harcképes állapotban kell lennie.
  • Városi harcra kell optimalizálni – például fel kell szerelni távműködéssel kezelhető fegyverrendszerekkel-
  • Magas fokú modularitás, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan cserélni lehessen az eszköz különféle komponenseket.
  • Közepes kaliberű kinetikus fegyverekkel, rakétarendszerrel és adott esetben fókuszált lézer, mikorhullámú fegyverekkel is fel kell szerelni, de legalább ezekkel való kompatibilitást kell mutatnia.

Kínácsian várjuk a fejleményeket, hiszen a magyar haderőfejlesztésre fordítható összeg nagyságrendjét erősen befolyásolja, ha ilyen nagy megrendelésekben részt tudunk venni beszállítóként, és persze a kutatás fejlesztés is szépen hozhat a konyhára…

Ajánlott Cikkek