Maros és Olt: legenda és valóság

Erdélyben, a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. Délnek halad a Csíki-medencében. A Hargita-hegység déli végén a folyó völgye választja el az előbbit a Csomád-hegységtől. A hegyek közül a Brassói-medencébe kijutva nyugatnak, majd északnak fordulva megkerüli a Baróti-hegységet, majd nyugat felé tartva átvág a Persányi-hegységen.
Borítóképen: A Vöröstorony az Olt partján
Ezután a Fogarasi-medencében továbbra is nyugatnak tart. Itt öt vízerőmű létesült a folyón. Ismét délnek fordulva a nyugatról a Szebeni-havasok és a Lotru-hegység, keletről a Fogarasi-havasok által határolt Vöröstoronyi-szorosnál töri át a Déli-Kárpátokat. Erdélyt és az egész Kárpát-medencét elhagyva az Előkárpátokban fut, majd a Géta-fennsíkon halad át, végül aHavasalföldön folyik végig dél felé, Islaz alatt ömlik a Dunába.
A monda így tartja:
A Balánbánya fölött élő Tarkő nevű tündérnek volt két szép lánya, az egyiket Marosnak a másikat Oltnak hívták. A két lány örökösen vitatkozott, ezzel is növelve édesanyjuk bánatát. Tarkő férje után epekedett, akit a tündérkirály a Fekete-tenger partjához űzött. A két lány egyszer felajánlotta édesanyjuknak, hogy megkeresik édesapjukat.
A tündér folyóvá változtatta őket, s szigorúan meghagyta nekik, hogy mindig együtt haladjanak.
A civakodó testvérek azonban megint nem tudtak megegyezni, és külön utakon indultak el. Maros szép csendesen átfolydogált a mezőkön, réteken, míg a Dunába nem ért. Olt átvágtatott a hegyeken, de mire a Vöröstoronyi-szoroshoz ért, igencsak elfáradt.
A végkimerülés határán egyszer csak meghallotta testvére, Maros hangját.
Boldogan ölelkeztek össze a Duna habjaival. Ahol a Duna beömlik a Fekete-tengerbe, meglátták édesapjukat, de mire megszólították volna, örökre elnyelték őket a tenger hullámai.
Eddig a legenda, de mit ír Orbán Balázs a folyó eredetéről? Íme:
Bálánon fölül az Olt szép völgyén haladtunk fölfelé, számtalan kis pataknak kies völgyületei nyilnak ide, ezek közül főként meglepő képleteket mutatnak fel a keletoldaliak, melyek mindenikén a velünk utazni tetsző Tarkő, Egyeskő és Nagy Hagymás más nézpontról, más-más alakban ötlenek fel. E völgyek mindenikén kristályvizü patakocskák, e roppant havasok életerei, törtetnek az Olt keblébe. Ily patakok a Bódog patak, hol békasót, a Szép vagy Fehérpatak, hol mészkövet bányásznak. Fennebb a nyugati oldalon Sipospataka törtet le a ragyogó csillámpala-sziklákkal ékes völgyön.

Ezen csermelyt Kis-Oltnak is hivják; a legtöbb vizadót ez hozza a nagy Oltba, s mivel ez a Fekete-Rez keleti oldalában ered, a Maros pedig ennek nyugati oldalán fakad fel, ez szülheté azon téves hitet, hogy az Olt és Maros egy hegyből erednek, pedig a valódi nagy Olt forrása innen még jó három óra járónyira van.