Más kárán… de tanulni! És tanítani!
Egy érdekes cikkre leltünk a Gazdasági Mérnök 1887. december 11.-én megjelent 50. számában. Talán nem is a tűzmentes malom szerkezete, vagy annak felépítése a lényeges, nekünk – így lassan 136 év távlatából – igazán az a szemlélet fontos, amivel a témát a szerző (I.R.) megközelíti.
Borítóképen: A tűzálló hengermalom keresztmetszete
„A malomipar hazánkban már rég kiváló magaslatra emelkedett s nemcsak a magyar liszt, de a magyar malomberendezések és szerkezetek is első helyet vívtak ki maguknak a legtávolabbi külföldön is” – írja a szerző.
És ez pontosan így van, a magyar malomipar felszálló ágban van, a találmányok és a kiváló minőségű magyar gabona bizony világhírűvé tették ezt az iparágat abban az időben. Csak példaként említjük, hogy…
Magyarországon abban az időben több, mint tíz féle lisztminőséget határoztak meg – mivel ilyen sokféle minőségre voltak képesek a malmok! -, míg tőlünk nyugatra jó, ha volt három féle minőség…
De nézzük, hogyan folytatódik a már idézett cikk!
„A magyar malomszerkezetek és berendezések ugyszólván világszerte utánzás tárgyát képezik s ha e téren az utánzásból lassan-lassan túlszárnyalnak mások a tovább fejlesztés tekintetében, azt csak magunknak róvhatjuk fel s akkor ismét rajtunk lesz a sor a jobbat szintén utánozni.”
Bizony, ebben a mondatban van egy jó adag magabiztosság (nevezetesen, hogy képesek vagyunk arra, mint mások), van büszkeség (utánoznak minket), és ott van a legfontosabb;
A szerző annak ellenére sem gondolja „rangon alulinak” a másoktól való tanulást, hogy a magyar malomipar akkoriban világszinten vezető iparág volt!
„Ily utánzásra méltó malomberendezést létesítettek nemrég Svájczban, amely berendezés mellett a malom teljesen tűzmentes, s hogy ez mily nagy előny, arra nézve csak hivatkoznunk kell a gyakori malomégésekre, amelyek annyi értéket, sokszor emberéletet is, semmisítenek meg.”
Egy újabb gyöngyszem a szerzőtől! Mert;
Mindennél fontosabbnak tartja értékeink – anyagi és emberi értékek! – védelmét, megőrzését.
Ez pedig azt mutatja, hogy megvan a felismerés; ez a két érték a legfontosabb, egyik sem előbbre való, mert egyik a másik nélkül mit sem ér! És ez az a pont, ahol találkozik a vállalat tulajdonosának, és az alkalmazottaknak az érdekes is; ha hiányzik bármely érték, a vállalkozás nem lesz sikeres, ha pedig nem sikeres, akkor mindenkinek felkopik az álla!
És máris hozza a megoldást a problémára, hiszen nem szégyen mástól tanulni, akár lemásolni másokat!
Csak címszavakban, de azért mutatjuk, hogy milyen volt az „utánzásra méltó” megoldás:
- Az épület egészben kőből és vasból készült.
- A lépcsőházak ugyanez anyagból valók.
- Hullámos bádoglemez képezi a fedélt s az egyes emeletek padmalyait (födémjeit – a szerk.).
- Ezeket a lemezeket kitöltik cementtel.
- A malomépületnek az irodával való összeköttetése földszint tűzmentes ajtó útján történik, a többi emeletekből lehetetlen a malomházba jutni, mert az egészen átvonuló tűzfal egymástól a kettőt teljesen elzárja.
- A malomház megint két részre oszlik, és e két részt szintén tűzfal választja el (magtár és tisztító, valamint maga az őrlést végző rész).
- A malom hajtására szükséges gőzgép 200 lóerejű ikergép, mely a főépület hátsó feléhez épített gépházban van, ami szintén leválasztott tűzfallal.
Nos, így lehet tanítani a világot és tanulni tőle.
