Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Mátyás Corvinái: csak a pápának volt nagyobb könyvtára

Csupán két olyan korabeli említés ismert, amely Hunyadi Mátyás királyi könyvtárát saját névvel illeti. Az egyik a Philostratos-corvina a gyűjteményt az uralkodó melléknevének (Corvinus) megfelelően Corvina Bibliothecának nevezi, a másik említés a firenzei humanista, Naldo Naldi Mátyás könyvtárának dicsőítésére írott költeményének címében található, amely Augusta Bibliothecaként hivatkozik rá.

Borítóképen: Ma is csodálatra méltó a Corvinák megjelenése

Az tehát a mai napig vitatott, hogy a Corvina elnevezés honnan ered, mikortól használják, de van egyfajta közmegegyezés, ami segít abban, hogy mit is értünk Corvina alatt:

A Corvina fogalmán azokat a köteteket értjük, amelyekről valamilyen módon bizonyítható, hogy Hunyadi Mátyás és/vagy Beatrix királyné könyvtárába tartozott, esetleg a palota más reprezentatív állományának része volt.

Hunyadi Mátyás magyar király (1443–1490, uralkodott: 1458–1490) világhíres könyvtára az első humanista fejedelmi bibliotéka volt Itálián kívül, Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Méreteiről csupán feltevésekbe bocsátkozhatunk, talán kétezer kötetet számlált.

Mátyás könyvtárát csupán a korabeli vatikáni könyvtár múlta felül nagyságban.

A páratlan gyűjteményből – a kutatások jelenlegi állása szerint – körülbelül 220 kötet maradt fenn, ezek ma Európa és az Egyesült Államok nagy könyvtárainak féltett kincsei. Magyarországon jelenleg 55 corvina található, közülük legtöbb – 37 tétel – a magyar nemzeti könyvtárban.

A humanizmus elveit és a reneszánsz fejedelmi reprezentációt egyaránt magába foglaló és visszatükröző könyvtár nem előzmények nélkül és nem előkészítetlenül jött létre a magyar király palotájában a 15. század második felében.

Itália közelsége az államalapítástól kezdve meghatározó szerepet játszott a magyar kultúra fejlődésében, és ez a hatás még inkább felerősödött, amikor a nápolyi Anjou-ház tagjai foglalták el a magyar királyi trónt a 14. század elején. Hunyadi Mátyás könyvtára nem más, mint Itália évszázadok óta tartó szellemi hatásának a következménye, a folyamat betetőzése, egyfajta csúcspontja.

A nápolyi király lánya, Beatrix és vele együtt az itáliai kíséret érkezése 1476-ban csupán az utolsó állomást jelentette ebben a folyamatban.

A magyarországi közvetlen előzmények közül Vitéz János könyvtárát és szellemi hatását kell kiemelni.

Vitéz János (ca. 1408–1472) szlavóniai családból származott, műveltségét minden bizonnyal már eleve meghatározta az olasz kultúrával átitatott Dalmácia közelsége. Zsigmond kancelláriáján közvetlenül ismerhette meg az itáliai kancelláriai humanizmust, de nagy hatást gyakorolhattak rá az udvarban tartózkodó tudós itáliaiak is, mindenekelőtt a híres humanista, Pier Paolo Vergerio (ca. 1369–1444).

Vitéz a Hunyadi család híveként pompás karriert futott be, váradi püspök majd esztergomi érsek lett. Személye számos szempontból meghatározó, mintaadó volt a magyar kulturális elit számára.

Alapvető különbség azonban Vitéz János és Hunyadi Mátyás könyvtára között, hogy jóllehet a királyi gyűjtemény is – Vitéz könyvtárához hasonlóan – humanista elveken alapult, összetételét, díszítettségét messzemenően meghatározta az uralkodói reprezentáció.

Beatrix érkezése kétségtelenül döntő jelentőségű volt a királyi könyvtár létrejötte szempontjából. Az udvarban tartózkodó tudós olaszok, így például Taddeo Ugoletto (1448–1513 k.) vagy Francesco Bandini ösztönözhették a királyt egyfajta reprezentatív könyvtár kialakítására.

A legkiválóbb firenzei scriptorok és miniátorok dolgoztak ekkoriban Mátyás számára, így Attavante degli Attavanti, Boccardino il Vecchio, Gherardo és Monte di Giovanni, hogy csak a legnevesebbeket említsük.

A kódexek számára a feltehetőleg Itáliából érkezett könyvkötőmester egyedi kötéstervet dolgozott ki: az itáliai all’antica és a keleti, főként perzsa elemekből alkotott kompozíciót gazdag aranyozással díszítették, a kötéstáblák centrumába a király címerét préselték.

Ezt a kötéstípust kifejezetten a budai királyi könyvtár számára fejlesztette ki az Itáliából érkezett könyvkötő, ezzel új fejezetet nyitott az európai könyvkötészet történetében.

A kódexek előlapjukon feküdtek a polcokon, hogy a belépő számára ne csak szellemi, de esztétikai élmény is nyújtsanak. Szintén a reprezentativitás érdekében festették a kódexek címlapjára Budán a király címerét.

Nemzeti kincsünk egy elég nagy része nincs Magyarországon. Azt nem részletezzük, hogyan szóródtak szét a világban, de a legtöbbet nem adták, hanem vitték…

Ajánlott Cikkek