Mátyás emléke a Spree partján
A bautzeni Ortenburg a Spree keleti partja feletti sziklás kiemelkedésen található, mintegy 20 méter magasan. 1405-ben említik először “Castrum Orthenburg in Budissin” néven. Stratégiai jelentőségre tett szert a közeli folyami átkelőhelyek révén, amelyek fontos közlekedési útvonalakat kötnek össze nyugat-keleti irányban itt, különösen jól elhelyezve a déli erdős gerincek és az északi, gyakran mocsaras fenyő között.
Borítóképen: A vár keleti oldala
A Mátyás-torony egy kaputorony, méghozzá az Ortenburg főbejárata.
A torony az 1483- tól 1486- ig tartó kiterjedt építkezéssel jött létre a vár egyetlen jelentős bejárataként. A fenti falkoszorú, amely most piros keretbe van foglalva, későbbi kiegészítés. A név valószínűleg a köznyelvből származik.
Corvin Mátyás magyar király (1443-1490) elnevezett domborművéből származik a torony város felőli homlokzatán.
A kissé aszimmetrikus homokkő emlékmű kilenc méter magas és négy méter széles. A felső sávban a MATHIAS REX, az alsó sávban pedig ANNO MCCCCLXXXVI SALV[TIS] felirat olvasható; a keltezés tehát 1486.
A stílus és a heraldikai szimbolika részben a király 1464-ből származó fenséges pecsétjén alapul. A király baldachin alatt ül, lábait egy fekvő oroszlánon támasztja. Két lebegő angyal koronát tart a feje fölött, amely feltűnően közel van a portréhoz. Két oszlop és lombozat szegélyezi. Összesen tizenegy heraldikai szimbólumot terveztek tulajdonosi címerként és követelésként.
A szobrász ismeretlen, de legalábbis komoly viták vannak személyérők, manapság nem a korábban feltételezett Briccius Gauske munkájának tartják.
Az emlékművet Strobl Alajos szobrászművész másolta le a honfoglalás ezredfordulója alkalmából rendezett kiállításra 1896-ban. Későbbi példányai Budapesten (1930), Szegeden (1931) és Királylehotán (1906) léteznek. Míg az oldalsó címerek annak idején a budapesti másolatra kerültek, addig a másik kettő itt üres táblákat mutat.