Megindul az első villamos 1887 november 28.
Az első igazi villamos ötletét Balázs Mór vetette fel, aki vállalta, hogy két hónap alatt próbapályát épít a Nagykörút Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti szakaszán. Az eredmény egy alsóvezetékes, 1000 mm nyomtávolságú vonal lett 1887. november 28-án a Nagykörúti villamosvasút üzemeltetésében.
Az 1888-ban Budapesti Városi Vasút (BVV) nevet felvevő társaság nyitotta meg az első normál (1435 mm) nyomtávolságú villamosvonalat a magyar fővárosban, a józsefvárosi Baross utcában. A következő években megindult a lóvasút felváltása, ami a Margitszigeti Lóvasút (ML) üzemeltetésében álló Margit-szigeti vonal kivételével 1898-ban be is fejeződött. Időközben Budapesten ekkor már öt vállalat közlekedtette a villamosokat, a BKVT, a BLVV, a BURV, a BVKV és a BVVV (korábbi BVV). A viszonylatjelzések 1910-es bevezetésekor a BVVV járatai páros, míg a BKVT viszonylatai páratlan számjelzést kaptak. A BURV maradt a betűjelzésnél, a BLVV és BVKV pedig ekkorra már rég beleolvadt más társaságokba.
A lóvasúti hálózat hiába növekedett (1885-ben már 15 viszonylat járt), az 1880-as évekre kezdett elavulttá válni. Ennek hatására Balázs Mór tervezetet írt ki a „várost és környékét felölelő közúti vaspályahálózat kiépítésére” címmel, a benne taglalt vonalak közül egyet villamos energia felhasználásúvá, a többit (pl. a Stáció (Baross) utcai, vagy a Podmaniczky utcai vonal) pedig gőzvontatásúra kívánt kiépíteni. Következő tervében megjelent a Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti alsóvezetékes, 1000 mm nyomtávolságú villamosvonal megépítése, mindössze két hónap alatt. Az engedélyt Baross Gábor adta meg 1887. október 1-jén. A rövid, négy megállóhelyes szakasz átadása 1887. november 28-án történt meg. A vonalon három zöld színű kocsi (két motor és egy pót) állt forgalomba, amit az e célból alapított Nagykörúti Villamosvasút (1888-tól Budapesti Városi Vasút, vagyis BVV) üzemeltetett
