Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Megújulás! A Méray Rt. új nagyszabásútelepének megnyitása

Bár a Mérayra mindenki – már aki ismeri – elsősorban motorgyártóként gondol. Ugyanakkor tudni kell, hogy bár motorjaik a világ élvonalába tartoztak (!), a ’30-as évek közepétől hanyatlani kezd a vállalkozás. Gazdasági és politikai okok miatt egyre inkább ellehetetlenül a hazai motorgyártás. A vállalat mégsem áll le!

Borítóképen: Egy Méray-Adler hirdetés 1938-ból

Nem, a tulajdonosoknak eszük ágában sincs bezárni a céget, inkább fejlesztenek. Méghozzá nem is akármit, és nem is akármilyen kivitelben!

A méraynál a Gázművek számára a szervizben végszerelt Adler gépkocsik

Igen, ez egy autószervíz, ahol a maga korában a legmodernebb felszerelésekkel végezték a javítási és karbantartási munkákat, nem mellesleg pedig ellátták az Adler német autógyártó hazai képviseletét. Bár 1938-at írunk, érezhetően fokozódik a nemzetközi feszültség, Budapesten, a Lehel utcában mégis nagy a pezsgés!

Nem egészen egy évvel korábban nyitott meg a Majláth-ház, a BMW és DKW márkaképviseletére, és szintén igen komoly szerviz-felszereléssel.

A két szerviz között gyalogosan talán három perc a távolság!

Sajnos ma már a Majláth-ház nyoma sem látható, de a Méray épülete a mai napig is áll! És teljesen hihetetlen módon ezen sorok írója rendszeresen megfordult a házban – anélkül, hogy bármi sejtése lett volna az épület történetéről…

Ha már megtaláltuk az épületet, akkor azt is megmutatjuk, hogy mi volt bent, hogyan és mit csináltak itt a Méray idejében!

Részlet a javítóműhelyből

A Méray igen pontosan megtervezte stratégiáját, hiszen, ha már ilyen komoly beruházásba fogtak az akkori helyzetben – relatív kevés autó és sorra nyíló szervizek -, meg kellett találni azokat a pontokat, amelyek minden más konkurenstől megkülönböztetik őket.

Egy másik versenytárs:

Mi volt a legfőbb üzenet, mi volt az, amiben különbözött a Méray a konkurenciától? Íme:

„A Méray Rt. service állomása tökéletes berendezésű, de a legmodernebb felszerelésen túl külön fontossággal bír az a körülmény, hogy a service munkabeosztása és sorrendje a nagyüzemi szakértelemnél fogva a lehető legracionálisabb. Ez pontosabban azt jelenti, hogy a service állomás a legrövidebb idő alatt végzi el tökéletesen az ellátás valamennyi fázisát.”

A kulcsszó: időökonómia!

A Méray tehát azt tűzte ki célul, hogy az Adler autókat – és más autómárkákat is – úgy szervizelnek le, hogy a lehető leggyorsabban megtörténjen!

Az új Méray-telep kiváló műszaki gárdája – 1938

Ez persze nem jelenthetett felületességet, ezért a szerelők a frankfurti Adler-gyárban, így mindannyian kiválóan ismerték az Adler összes típusát, a legutolsó csavarig. Ehhez párosult a gyári elvárás, és a Méray igényessége, aminek eredménye a gyárival azonos technológiák alkalmazása a szervizek során.

Manapság sem teljesen egyértelmű, hogy egy szervizelés akár kényelmes is lehet, és nem kell napokra lemondani az autóról. De ’38-ban ez maga volt a megvalósult álom!

Kigördül egy Adler a szalonból – a kép a Méray Dorottya utcai szalonjánál készült!

Nézzük, hogyan működött!

Az autók a Tüzér utcai (ma Lőportár utca – a szerk.) bejárón keresztül jutnak az egyenletesen emelkedő rámpán át az emeleten lévő műhelybe, ahol a gépet nyomban átveszik és megkezdődik a munka.

A tulajdonosok részére elegánsan berendezett várószoba áll rendelkezésre. A műhelyben tudvalévően a nemzetközi előírásoknak megfelelően várakozni tilos.”

Emelőn egy szervizelt Adler

Ez tehát az egyszerűbb munkák elvégzésének menete, de természetesen a Méray sem oldhatott meg mindent egy kávézás ideje alatt, hiszen a komolyabb karambolos autók javítása, és általában a festéssel is járó javítási munkák technológiai okokból nem végezhetők el ilyen rövid idő alatt…

De ezt senki nem is várta el, és reálisan manapság sincs. Ellenben a nagyobb javítások, és a végszerelésre az Adlertől érkezett autók esetében is a gyári technológiát alkalmazták!

A hatalmas méretű serviceműhely

Egyébként az új üzem Lehel utcai frontján voltak az ízlésesen berendezett gépkocsi- és motorkerékpár-szalonok, míg az emeleten a különböző irodahelyiségek voltak kialakítva.

Komolyabb műszaki részletekbe nem érdemes belemenni, mert nem túl érdekesek, de ha itt és most idézzük a korabeli újságokból, hogy kik képviseltették magukat 1938. március 23-i bemutatásán, akkor kiderül, hogy ez a szerviz bizony korában a világszínvonal volt, Magyarországon pedig egyedülálló:

„… a kormány képviseletében megjelent dr. Álgyay HubertPálközlekedésügyi államtitkár, vitéz Petneházy Antal iparügyi államtitkár, dr. Chorin Ferencfelsőházi tag, gróf Teleki János, Dunckel Károly vezérigazgató, dr. Oetl Pálffy Dénes, dr. Kornhauser Vilmos, Asztalos Géza igazgatók, dr. Pesthy-Müller Pál fővárosi bizottsági tag, továbbá a főváros képviseletében dr. Viola Rezső műszaki főtanácsos, dr. Ladányi Dezső min. tanácsos, a kereskedelemügyi minisztérium autóosztályának vezetője, a honvédelmi minisztérium képviselője, Csiba csendőrezredes, dr. Speidl Bódog miniszteri tanácsos a belügyminisztériumból, dr. Nemes főmérnök, az iparügyi miniszter úr titkára, a német követség több tagja dr. Wiesse követségi tanácsos vezetésével, dr. Fenyő Miksa, a GyOSz igazgatója, dr. hámori Biró János, továbbá Vadasigazgató és Bárd cégvezető a Cordatic gyár részéről, Kirchknopf Ernő, a Magyar Touring Club főtitkára, Breuer Armand és Kelemen Lajos kir. törvényszéki szakértők, valamint társadalmi és közgazdasági életünk számos előkelősége.”

Nos, a felsoroltak nem az ingyen süteményért mentek el a megnyitóra, a Méray tényleg olyat „villantott”, ami addig még nem volt!

Hogy látható legyen, mekkorát lépett a Méray, íme, a korábbi, Zápolya utcai Méray szerviz bejárata:

És a végére. A valaha volt egyiuk legszebb motorkerékpár a világon:

Ajánlott Cikkek