Vélemény Vélemény-cikkeink

Menetrend szerint befutott a Bokros Lajos expressz

Bod Péter Ákos és Surányi György után megérkezett az újabb kórustag, Bokros Lajos, aki Surányi György MNB elnökké való kinevezése napján lett pénzügyminiszter, hogy elindítsa a sokat vitatott Bokros-csomagot. Érdekes módon ő is azt állítja, hogy minden sz…r, de közben tőle le nem várható módon mintha nem érvelne megfelelően…

Borítóképen: Bokros Lajos és a csomagja (Fotó: Reuters/Balogh László)

„Jól haladunk, még Bokros Lajost, meg Medgyesi Pétert is kérjük megszólaltatni, hogy teljes legyen a kórus!”

Kénytelenek vagyunk magunktól idézni, mert alig két nappal ezelőtt, a Bod Péter Ákos megszólalásával foglalkozó írásunkat ezzel a mondattal fejeztük be. És lám, megérkezett Bokros Lajos, hogy elmondja, semmi nem jó, sőt!

A Klubrádióban elhangzott pár kijelentésre szeretnénk reflektálni, mert egy volt pénzügyminisztertől nem azt várná az ember, hogy politikai nyilatkozatokat tegyen – persze szakmai véleménynek álcázva.

„A kormány 750 milliárd forintért szavazatokat vásárol, aminek a hátterét egy 750 milliárd forintos megszorítással teremti elő. Ám szó sincs arról, hogy nullán állna a számláló.”

Azt elengedjük, hogy szavazatvásárlás zajlik, vagy sem, mert mi a szakmai részével foglalkoznánk inkább az idézett szövegnek. Annak a bizonyos 750 milliárdnak, ami Bokros Lajos szerint szavazatvásárlásra megy, bizony a jó 30-35%-a visszakerül a költségvetésbe adók formájában. Ilyen módon nem összehasonlítható a két összeg. Csak, hogy világos legyen:

A nyugdíjasoknak, a gyermeket nevelőknek, valamint a fiatal munkavállalóknak adott juttatások és kedvezmények megjelennek fogyasztói keresletként, azaz vásárolnak az emberek belőle, ami után aztán forgalmi adót, jövedéki adót stb. fizetnek.

Persze, máris jön a kórus, hogy ez nagyon sok, csökkenteni kell a fogyasztási adókat. Meg lehet csinálni, de arról már nem beszélget az ellenzék, hogy ha csökkenti a fogyasztási jellegű adókat, akkor a vállalkozási adót, illetve a személyi jövedelemadót kell emelni!

Ennek pedig két következménye lehet;  csökken a foglalkoztatottság, mert a vállalkozások nem tudják kitermelni a megnövelt adót, aki meg még így is kap  munkát, annak csökken a nettó jövedelme…

Ezen azért illene elgondolkodni, amikor az ellenzék lassan formálódó programját olvasgatja az ember! De menjünk tovább, mert van ott még, ahonnan a fenti idézet jött!

„A 6 százalékos gazdasági növekedés mellett 7 százalékos infláció és 8 százalékos államháztartási hiány várható, ez mutatja, mennyire elhibázott a magyarországi gazdaságpolitika.”

Igen, ezek nem szép számok, de azt kellene észrevenni, hogy egy különleges helyzetben kellett a pandémia gazdaságra gyakorolt romboló hatását ellensúlyozni, és – pontosan az említett 750 milliárdos megtakarítás okán! – 2022-ben jelentősen csökken az államháztartási hiány! Most akkor mégse legyen megtakarítás? De akkor meg mi a baj a 8 százalékos hiánnyal?

Ez nagyon nem kerek így, ráadásul Bokros Lajos elfelejtette közölni, hogy az általa említett számok 2021-re vonatkoznak, nem idénre, így az egyszeri olvasó/hallgató azt gondolhatja, hogy a kormány semmit nem tesz annak érdekében, hogy az elég gyorsan talpra álló gazdaságot kicsit visszavegye, nehogy túlfűtötté váljon.

„Ráadásul a GDP 80 százaléka fölé ugró államadósság már veszélyes terület. Főleg úgy, hogy a kormány igyekszik előre elkölteni azokat az összegeket, amiket az EU-tól még meg sem kaptunk.”

Igen, persze ebben benne van – bár nem kimondva -, hogy hát persze a kormány a felelős azért, hogy nem jönnek bizonyos EU-pénzek, de az is benne van, hogy nem jól teszi, hogy ezeket a pénzeket megelőlegezi. Van ám egy-két fontos probléma ezzel; egyrészt ütemezetten érkeznek a pénzek ott, ahol politikai okokból nem zárják el a csapot, másrészt pedig, ha nem ezt tenné a kormány, ne előlegezné meg az EU-pénzeket, akkor meg az lenne a baj…

Kíváncsian várjuk tehát Medgyesi Péter véleményét!

Ajánlott Cikkek