Magyarság Történelem

Mennyi kárt is okoztak a románok 1919-ben

A nemrég megjelent és eddig is forgalomba került listák alapján összeállították, hogy mennyi kárt okozott a román megszállás Magyarországon. Az elrabolt javakat nem számították bele a háborús jóvátételbe amit a háború után kellett a trianoni diktátum értelmében fizetni. Tehát az itt felsorolt tételek bűncselekmény folyományaként kerültek romániához. Az elmúlt 100 év alatt nem került sor a kártérítésre, pedig volt már példa arra, hogy országok konfliktusa után kárenyhítésre került sor. Az adatok tájékoztatú jellegűek.

A rendelkezésre álló adatok szerint a román megszállás okozta pusztítás a tatárjárás pusztításaihoz mérhető. Most csak néhány tényt említünk meg. A magyar gyáripar elérhető gépeit leszerelték, elvitték. A muníciógyárat leszerelték, s emcsak a gépeket, hanem a nyersanyagot is elvitték, amivel a gyárat üzembe lehetett volna ismét állítani. Leszerelték a csavargyárakat, a nyomdagépeket gyártó üzemeket, a mezőgazdasági gépgyárakat és a malmokat. Nagy károkat okoztak a villamossági és a szivattyúgyáraknak, a vagongyárnak és az állami nyomdának. Kiürítették a raktárakat, elvittek több száz vagon gyapjút. Nem volt olyan pesti gyár, amelyet megkíméltek volna. Elkobozták az automobilokat és más járműveket. Weiss Manfréd gyárai nyolcszázmillió, a Wolfner-féle bőrgyár huszonötmillió, a Fémközpont 8-10 millió, a Bárdi Autógyár 3,5 millió kárt szenvedett (a sort oldalakon át folytathatnánk). A budapesti gyárak 90% elrabolták gépeivel, kész , félkész termékeivel együtt.


A mezőgazdaságban elvitték az igás- és haszonállatok 85% át, a termést, a művelési eszközöket, a baromfikat, a takarmányt, a húst, a tejet. Elrabolták még a vetőmagnak félretett gabonát is, úgyhogy nagy veszélybe került az 1920-as termés, illetve kenyérellátás. A vidéki ipart is megsemmisítették. Például a diósgyőri vasgyárnak a röviddel azelőtt Németországból vett új gépeit mind leszerelték. Volt olyan eset, hogy egy román tisztnek megtetszett egy csillogó
gép — elvitette, bár nem tudta, hogy mire való. A tokaji borvidéken kb. 24—30 ezer hektoliter legjobb minőségű bort koboztak el, úgy, hogy úgynevezett tiszti beszerző bizottságok járták a borvidéket. A „zsákmányvonatok” hosszú szerelvényei a legtöbbször sokáig álltak a pályaudvarokon, mert a nagy mennyiség miatt nem tudták elszállítani. Aztán
a szövetségesek megtiltották az elvitelt, illetve össze akarták írni a javakat. A magyar vasutasok megfigyelése szerint ettől kezdve a románok átfestették a vagonokat és idegen országok vasútjainak a jelzéseit festették a kocsikra. Ezt
ugyan tiltották már akkor is a nemzetközi egyezmények.

A trianoni Magyarország területén összesen mintegy 703 millió aranykorona kárt okozott a megszállás. Budapestre ebből 303,8 millió esett, a főváros után Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (115,3 millió) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (103 millió) következett. Az egyes vármegyék anyagi, gazdasági veszteségének mértékét nagyban befolyásolta, hogy meddig tartott ott a megszállás, mennyire volt iparilag fejlett és urbánus az adott vidék. Komárom városa 19, Hódmezővásárhely 14,6, Székesfehérvár 12, Kecskemét 8, Győr 6 millió aranykorona veszteséget könyvelhetett el.

A korabeli Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak információgyűjtő tevékenységének eredményeképpen tudjuk, hogy 647 embert gyilkoltak meg román katonák.

FOLYTATJUK

forrás: Raffay Ernő : Trianon titkai.

Ajánlott Cikkek