Merénylet Ferenc József ellen – 1853 Február 18.

Libényi János (Csákvár, 1831. december 8. – Bécs, 1853. február 26.) szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen. A császár ellen elkövetett hét merényletből ez volt az első.

Borítóképen: Merénylet 1853-ban Ferenc József császár ellen – J. Reiner alkotása

Idősebb Libényi János szabó és szűrszabó, főcéhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként született. Korábban katonaszabó segédjeként dolgozott Aradon, 1850-ben Pestre, egy évre rá Bécsbe utazott.

Bekapcsolódott ellenállási mozgalmakba, és Ferenc József elleni merényletre készült. Libényi szándékában – a hagyomány szerint – az is közrejátszott, hogy az ifjú Ferenc József korábban elcsábította Margit nevű húgát. (Ebből annyi lehetett igaz, hogy a fiatal uralkodót a táncosnő a Práterben csárdásával elbűvölte, aki kiemelte, és kitaníttatta.)

Ez volt az utolsó csepp a pohárban, és elhatározta: megöli a császárt.

1853. február 18-án a passzív ellenállás aktív ellenállásba csapott át: Libényi János szabósegéd Bécsben merényletet követett el Ferenc József császár ellen.

Kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy, szárnysegéd és Joseph Ettenreich bécsi mészáros közbelépése miatt hiúsult meg, a császár kisebb sebesülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette, ugyanis Libényi rossz pengéjű kése a kemény zubbonygallért találta el, és megcsúszott rajta, ami nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt, és egy ideig attól kellett tartani, hogy a szeme világát is elveszíti.

Libényit elfogták, kihallgatásán elmondta, hogy 1849-ben az aradi vár katonai szabóműhelyében dolgozott, és tanúja volt az aradi vértanúk kivégzésének. Akkor határozta el, hogy bosszút áll az uralkodón, aki megakadályozhatta volna a kivégzéseket, mégsem tett semmit.

Libényit haditörvényszék elé állították, és kötél általi halálra ítélték, amit még februárban végre is hajtottak. Azon a helyen, ahol a merényletet elkövette, épült a bécsi Votivkirche (fogadalmi templom).

Az eset kapcsán a bécsi udvar a forradalmi mozgalmakra újabb terrorhullámmal válaszolt, sorozatos letartóztatásokkal és kivégzésekkel, állandó őrjáratokkal és házkutatásokkal. A néphagyomány szerint a csákvári merénylő miatt nem érte el soha Csákvárt a vasút.

Érdekességként megemlíthető, hogy Ferenc József a várfalat, ahol megtámadták, még abban az évben földig romboltatta, a helyén épült meg a Ring, a bécsi Nagykörút.

Ferenc József nevéhez követő önkényuralom időszaka, uralkodása vége pedig a Monarchiát elpusztító háborúba, majd ennek következtében a történelmi Magyarország feldarabolásába torkollott.

Hosszú uralkodása során hét alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet A kísérlet nem sikerült, részint a közbelépő Maximilian O’Donnel őrnagy, valamint Josef Ettenreich bécsi mészáros, részint pedig a kikeményített, magas gallér miatt. A seb így is súlyos sérülést okozott a császárnak, sokáig tartottak az orvosok attól is, hogy megvakul.

A Wiener Zeitung még aznap délután külön számban adott híradást az esetről: 

„Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Őfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnerthor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján.

Az orvosok nyilatkozata szerint a sebesülés nem életveszélyes. Őfelsége szárnysegédje a helyszínen azonnal elfogta a gyilkost. Őfelsége szerencsés megmeneküléséért ma este 6 órakor Te Deum-ot tartanak a Stephanskirche-ben.

Orvosi jelentés
A mai napon aljas módon Őfelsége tarkóján ejtett szúrt seb szerencsére nem ért létfontosságú szerveket. A sebesülést követő megrázkódtatással és szövődményekkel azonban még mindig számolni kell. Őfelsége általános állapota kielégítő.”