Magyarság Történelem

Merénylet Ferenc József ellen 1853 Február 18.

Libényi János (Csákvár, 1831. december 8. – Bécs, 1853. február 26.) szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen. A császár ellen elkövetett hét merényletből ez volt az első.

borítókép : https://commons.wikimedia.org Oil painting by J. J. Reiner of the assassination attempt on Austrian Emperor Franz Joseph, 1853)

Idősebb Libényi János szabó és szűrszabó, főcéhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként született. Korábban katonaszabó segédjeként dolgozott Aradon, 1850-ben Pestre, egy évre rá Bécsbe utazott.
Bekapcsolódott ellenállási mozgalmakba, és Ferenc József elleni merényletre készült. Libényi szándékában – a hagyomány szerint – az is közrejátszott, hogy az ifjú Ferenc József korábban elcsábította Margit nevű húgát. (Ebből annyi lehetett igaz, hogy a fiatal uralkodót a táncosnő a Práterben csárdásával elbűvölte, aki kiemelte, és kitaníttatta.) Ez volt az utolsó csepp a pohárban, és elhatározta: megöli a császárt.

1853. február 18-án a passzív ellenállás aktív ellenállásba csapott át: Libényi János szabósegéd Bécsben merényletet követett el Ferenc József császár ellen.

Kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy, szárnysegéd és Joseph Ettenreich bécsi mészáros közbelépése miatt hiúsult meg, a császár kisebb sebesülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette, ugyanis Libényi rossz pengéjű kése a kemény zubbonygallért találta el, és megcsúszott rajta, ami nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt, és egy ideig attól kellett tartani, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit elfogták, kihallgatásán elmondta, hogy 1849-ben az aradi vár katonai szabóműhelyében dolgozott, és tanúja volt az aradi vértanúk kivégzésének. Akkor határozta el, hogy bosszút áll az uralkodón, aki megakadályozhatta volna a kivégzéseket, mégsem tett semmit.

Libényit haditörvényszék elé állították, és kötél általi halálra ítélték, amit még februárban végre is hajtottak. Azon a helyen, ahol a merényletet elkövette, épült a bécsi Votivkirche (fogadalmi templom).

Az eset kapcsán a bécsi udvar a forradalmi mozgalmakra újabb terrorhullámmal válaszolt, sorozatos letartóztatásokkal és kivégzésekkel, állandó őrjáratokkal és házkutatásokkal. A néphagyomány szerint a csákvári merénylő miatt nem érte el soha Csákvárt a vasút.

Érdekességként megemlíthető, hogy Ferenc József a várfalat, ahol megtámadták, még abban az évben földig romboltatta, a helyén épült meg a Ring, a bécsi Nagykörút.

Ferenc József nem tartozik legnépszerűbb uralkodóink közé. Ennek oka, hogy uralkodása kezdetét beárnyékolta az 1848/49-es szabadságharc leverése, és az azt követő önkényuralom időszaka, uralkodása vége pedig a Monarchiát elpusztító háborúba, majd ennek következtében a történelmi Magyarország feldarabolásába torkollott.
Hosszú uralkodása során hét alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet A kísérlet nem sikerült, részint a közbelépő Maximilian O’Donnel őrnagy, valamint Josef Ettenreich bécsi mészáros, részint pedig a kikeményített, magas gallér miatt. A seb így is súlyos sérülést okozott a császárnak, sokáig tartottak az orvosok attól is, hogy megvakul.

A Wiener Zeitung még aznap délután külön számban adott híradást az esetről: „Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Őfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnerthor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján.
Az orvosok nyilatkozata szerint a sebesülés nem életveszélyes. Őfelsége szárnysegédje a helyszínen azonnal elfogta a gyilkost. Őfelsége szerencsés megmeneküléséért ma este 6 órakor Te Deum-ot tartanak a Stephanskirche-ben.

Orvosi jelentés
A mai napon aljas módon Őfelsége tarkóján ejtett szúrt seb szerencsére nem ért létfontosságú szerveket. A sebesülést követő megrázkódtatással és szövődményekkel azonban még mindig számolni kell. Őfelsége általános állapota kielégítő.”

Ajánlott Cikkek