“Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.” – Honnan ered
A történelmi anekdoták gyűjteményében a “messze van, mint Makó Jeruzsálemtől” mondás különleges helyet foglal el, ambíció, halogatás és egy csipetnyi véletlen humor elegyét szőve össze. Ez a közmondás III. Béla magyar király idejére vezet minket vissza, aki a hős Szent László nyomdokait követve vágyott elindulni egy keresztes hadjáratra a Szentföldre. A sorsnak azonban más tervei voltak, és 1196 tavaszán a király elhunyt, mielőtt útjára kelhetett volna.
Végrendeletében III. Béla hatalmas vagyonról rendelkezett másodszülött fia, András számára, azzal a kikötéssel, hogy azt a Szentföld védelmére irányuló keresztes hadjáratra kell fordítania. Ennek ellenére Andrásnak húsz évbe telt, mire teljesítette az ígéretét. Eközben a színen megjelenik egy Makó nevű keresztes lovag, akinek égető vágya volt, hogy a Szentföldet megpillantsa. Egy sorsdöntő napon Makó, jókedvűen és talán egy kicsit túlzásba vitt italozás után, mély álomba merült. Felébredve azt hitte, hogy már Jeruzsálemben van, valóságban azonban egy, a dalmáciai Spalatóban lehorgonyzott hajón találta magát.
Ebben a kínos félreértésben született meg az a ma is ismert mondás: “Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.”
Gyorsítsunk az időn 1217-re, amikor II. András király végül elindult a Szentföldre. A hadjárat azonban inkább hasonlított egy turista álomútjához, mint egy keresztes hadjáratra. András király fényűzően élt, bőkezűen adakozott, ereklyéket vásárolt, és amikor a kincstára kiürült, zálogba adta Gizella királyné koronáját, amit a veszprémi püspökségtől kért kölcsön. Néhány kisebb összecsapás után végül elhagyta a bibliai tájakat.
Tehát a mondásnak semmi köze sincs a Makó városához, hiszen ebben az időben a települést Felvölgynek hívták. Ehelyett egy keresztes lovag, borgőzös álma egy magyar városka és a legendás Jeruzsálem közötti hatalmas távolság vidám összekeveredését örökíti meg.
arcanum krónikák