Hírek

Mi is az a kacagány

A kacagány, hátibőr nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr. Szabott és szabatlan formában is viselték. Az előbbit a bőr legszebb háti részéből készítették.

borítókép A Szépművészeti Múzeumban található a Magyar Királyi Testőrség egyenruhája (1905-1910). Vitézek a Hazáért facebook oldal

A szabatlan megőrizte a bőr természetes formáját; a mellső lábak nyakkötőül, a hátsók derékkötőül szolgáltak, a farkat dísznek szánva hagyták rajta. Krónikásaink szerint honfoglaló eleink is viselték a nemes vadak bőréből készült kacagányt. A 18. sz. előtti okleveles adatokban és képes ábrázolásokon többnyire mint katonai és nemesi viseletdarab szerepel. E körökből való eltűnését a 18. sz. elejére tehetjük. A nép, különösen pedig a pásztorok körében azonban továbbra is igen elterjedt. Főként a juhászok voltak a farkas- és juhbőr kacagányok elismert mesterei.

kuruc katona

Mind a magyaroknál, mind a török népeknél felségjelvény és a méltóság jele volt. A dervisek keleten párducbőrt vetettek a vállukra. A kacagány később katonai öltözetté vált, amelyet a dolmány és néha a páncél fölött viseltek. Így fordul elő a 16. századbeli ábrázolásokon (pl. Csoknyay Benedek 1580. évi címeres levelén). Ekkor már nemcsak párducbőrből készítették, de farkasbőrből is. Farkaskacagányokat viseltek a hajdúk a kuruc korban, mégpedig úgy, hogy a kacagányt a bal vállon kötötték meg, hogy a kar szabadon mozoghasson. Mindezekkel a divatokkal párhuzamosan a köznép, kivált a pásztorok cserzett báránybőrkacagányt viseltek (így látjuk ezt a pécsi székesegyház egyik Árpád-kori domborművén). Mint katonai öltönydarab a kacagány a 18–19. században a magyar nemesi testőrség díszruháján jelent meg (párducbőrből), külföldön pedig (ahová elszármazott) történeti nevezetességű Hans Joachim von Zietennek, II. Frigyes porosz király huszárgenerálisának kacagánya. Az 1790-es koronaőröket bemutató leírások és metszetek szerint a Zala vármegyei bandérium főtisztjeinek „vállaikon pedig párdutz bör függött”. 1820-ban Hódmezővásárhely követei „hátibőrt” viselve mentek Bécsbe, ahol akkoriban annyira magyar viseletnek tekintették, hogy nem is okoztak vele feltűnést. 1900-ban Rákóczi és bujdosótársai hamvainak temetési menetét, csatlósokkal vezetett lovon, kezében Rákóczi-címeres fekete lobogóval gróf Hadik János, Hadik András magyar huszártábornok ükunokája nyitotta meg, akit négy párducbőrkacagányos harsonás követett.

Beöthy Zsolt: A magyar irodalom kis tűkre c. művében így írt a kacagányról mint szimbolikus ruhadarabról: „Az ősidők homályából egy lovas ember alakja bontakozik ki szemeink előtt, amint a Volga melléki pusztán nyugodtan áll és figyel. Hegyes kalpagjában, párduckacagányában izmos dereka mintha oda volna nőve apró lovához.”

Az 1760. évi jászkunsági tiltó rendelkezés arra enged következtetni, hogy abban az időben a nép a szépen és jól kimunkált farkasbőrből készülteket nevezte kacagánynak, a szabatlan juhbőrből valót pedig hátibőrnek: „Úgy a juhászok és akarminemű pásztorok, egyszóval akarmi renden levő kényes ifjak … a kacagányt ne viseljék …, kivévén mindazonáltal a hátibürt, aki már juhbürbül vagyon”. A farkas- és fekete juhbőr kacagány, ugyanis a hetykélkedő legények divatja volt, s ezért a Sárréten még a 19. sz. első évtizedeiben is hadakoztak ellene az elöljáróságok: „… némely imposztor suhancok megittasodván, templomba menet idején a kántor kocsma előtt botránkoztattak, … juhok és kosok módjára ugráltak, miértis fekete kacagányuk farkát lemetszették”. Az egyszerű fehér hátibőrt nem érte megrovás. Erről mondták a régiek: „Ha egy kocogánt magukra vehettek, abban tisztességgel megvénhedtek.” Ott találjuk a fázó parasztok hátán, a falusiak köznapi, de még alkalmi viseletében is. Hódmezővásárhely követei 1820-ban a hátibőrt is magukkal vitték Bécsbe, ahol azt már annyira magyar viseletnek tekintették, hogy nem is okoztak vele feltűnést. Az iskolás gyerekek és az asszonyok is hordták. Emlékezők szerint a Hajdúságban, a Nagykunságon, a Sárréten még a 19. sz. közepén is az asszonyoknak hímzett és fehér vászonnal alábélelt kacagányuk volt. A kacagány, a hátibőr viseletét a → suba szorította ki, de mint subagallér tovább élt. Ezért mondták: „A hátibőr is megszokja a subát.”

források wikipedia arcanum néprajzilexikon

Ajánlott Cikkek