Hírek

Mi lesz a lefoglalt orosz arany- és devizatartalékokkal?

Alekszandr Abramov közgazdász, a RANEPA (Russian Presidential Academi of National Economy and Public Administration – Orosz Elnöki Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia) docense az Izvesztyijának adott interjújában kommentálta az Oroszország által a nemzetközi tartalékok visszaszolgáltatása érdekében készülő perekkel kapcsolatos információkat.

Borítóképen: Egy halom aranyrúd (forrás: pixabay.com via commons.wikimedia.org, szerző: Stevebidmead, licenc: CC0 1.0) A kép illusztráció

Korábban a nap folyamán a Központi Bank vezetője, Elvira Nabiullina azt mondta, hogy az orosz hatóságok pert készítenek elő a nemzetközi tartalékok visszaszolgáltatása érdekében. Amint Abramov megjegyezte, a végrehajtó hatóságoknak és az Orosz Föderáció Központi Bankjának egyre több elképzelése van a szankciókkal szembeni ellenállásról.

„Tartok tőle, hogy ezeket a pereket nem nyerjük meg. De ez jobb, mint tétlenül ülni, mert ez fontos Oroszország számára” – hangsúlyozta.

Anton Siluanov orosz pénzügyminiszter március 13-án jelentette be, hogy a nyugati országok Oroszország ukrajnai katonai beavatkozásával összefüggésben mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz arany- és devizatartalékot fagyasztottak be, ami a teljes tartalék mintegy fele.

Április 14-én Ksenia Yudaeva, a Központi Bank első alelnöke azt mondta, hogy az Orosz Föderáció Központi Bankja által végrehajtott tartalékok befagyasztása példátlan volt abban a léptékben, ahogyan megtörtént, de a szabályozó erre előre felkészült, és diverzifikálta befektetéseit.

„Az oroszországi arany- és devizatartalékok befagyasztásának különösen két veszélye van. Először is, ezeknek a tartalékoknak a további sorsa nem világos.Lehetséges, hogy adminisztratív módon más célokra is irányíthatók, például Ukrajna gazdaságának helyreállítására. Másodszor, ez a helyzet arra készteti Oroszországot, hogy a jelenlegi devizabevételekből éljen, amelyek meglehetősen ingadozóak” – mondta a RANEPA docense.

Úgy tűnik tehát, hogy Oroszország – bár felkészült erre – mégis nehézségekkel néz szembe a tartalékok befagyasztása miatt, mert a devizabevételek meglehetősen hektikusak lettek a szankciók bevezetése után. És ha a docens szavait jól értjük, nem sok esélyt látnak a vagyon visszaszerzésére, így arra kell készülniük, hogy a jelenlegi helyzet még hosszasan fennáll majd a jövőben is.

A mi megjegyzésünk az, hogy a nemzetközi jog lehetőséget ad mind a befagyasztásra, mind pedig az elkobzásra, de szigorú feltételek mellett! Hogy ezek megvannak, vagy sem, ma még nem egészen világos, de a szabályozáson is változtathatnak még…

Ajánlott Cikkek