Hírek Vélemény-cikkeink

Mi van, ha a törökök…? Biden szerencsejátékba fogott!

„Európa beteg embere” ma már kicsit más szerepet tölt be, mint száz évvel ezelőtt, mikoris a XIX. századra a hanyatlás időszakába jutott Törökország. 1914-ben, amikor beléptek az eső világháborúba, a hadsereg motorizálása el sem kezdődött, tengeri flottájuk pedig pár ócska bárkából állt… Akkor két német hadihajó kellett erősítésként (Goeben és a Breslau), melyek hivatalosan török tulajdonba kerültek, de továbbra is német legénységgel üzemeltek, hogy lezárják a tengerszorosokat. Ma már nincs szükségük ilyen segítségre!

Az ugyan igaz, hogy a török gazdaság nincs feltétlenül a legjobb állapotban, de az utóbbi évtizedek alatt azért itt is komoly fejlődés ment végbe, és Európa egyik összeszerelő-üzemeként, valamint a kelet és nyugat közötti kapocsként – na meg persze a Dardanellák és a Boszporusz ellenőrzése ma már nem ördöngösség!

De az Egyesült Államok a NATO-ban nem csak a stratégiai elhelyezkedés, hanem más okból is jó partnernek tartotta Törökországot. Bár az ország nem arab, és az egyház és az állam szétválasztása hellyel-közzel működik (szekularizáció), ezért az arab országok, és a muzulmánok irányába is egy belépő ország lehet. Lehet… Mert bizony egy jó ideje már nem az, és a valamikori Oszmán Birodalom utódaként valójában soha nem is volt az! De ilyen apróságok nem szokták zavarni a washingtoni bürokratákat.

Annál inkább zavarta őket, amikor Erdoğan a sok vitás ügy ellenére egy fordulattal Oroszország felé nyitott, és úgy tűnt, hogy – NATO-tagság ide, EU-tagság oda – jó szövetségessé válik a sok ponton egymás sarkára lépő Törökország és Oroszország. Nem csoda, hogy bár Erdoğant minden lehetséges szinten elmeszelik, és folyton felemlegetik tetteit, de érdemben soha nem mentek neki! De ennek nem csak ez az egyedüli oka!

Van ám ennél sokkal nyomósabb érv is! Ez padig a török haderő, ami élőerőben messze a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, de felszereltsége is igen jónak mondható, a légierőt meg folyamatosan edzésben tartja a ciprusi marakodás, illetve az azzal járó f…méregetés a levegőben! De a szárazföldi alakulatok is edzésben vannak, hiszen a szírek, vagy éppen a kurdok (meg végülis bárki ellen, aki arrafelé szembe jöhet) gyakorlásnak igencsak megfelelő kisebb csetepatékat vívnak folyamatosan.

Ez eddig világos, Törökország speciális helyzeténél fogva speciális elbánásban részesül. Nem éppen egyenes dolgok ezek, de a nemzetközi politika, avagy diplomácia nem az igazság terepe, ezt ne felejtsük el! Puszta érdekérvényesítési versengés, nem más… Most azonban Biden itt is arra készül, hogy berúgja az ajtót (aztán majd az emberi kapkodhatnak…), hiszen hamarosan népirtásnak nyilváníthatja az Oszmán Birodalom örmény kisebbség ellen, 1915-17 között elkövetett atrocitásait.

Nem, az igazán semmit nem jelent, hogy az események immár több, int száz éve zajlottak le, és az sem mindegy, hogy ténylegesen mi történt! Ha ezt mondanánk, akkor ennyi erővel akár azt is mondhatnánk, hogy Trianon is régen volt, nem kell vele foglalkozni… De – és éppen Biden várható lépése erre a bizonyíték! – most kiderül, hogy bizony százéves történetek is vehetnek egyszer csak más irányt…

Azt talán nem kell mondani, hogyaz USA most is csakis saját érdekeit tartja szem előtt, miközben Biden úgy nyilatkozott, hogy

 „Fontosabbak számára az emberi jogok, mint a NATO-szövetségessel való kapcsolat esetleges romlása”.

Hoppá! Micsoda égbekiáltó kamuzás már ez!!! Rávezető kérdésként; ha a török-ukrán találkozón a török fél nem egyértelműsíti, hogy Ukrajna mellett (ezen keresztül az USA mellett és Oroszország ellen) van, akkor szóba kerülhetne ez a több, mint száz éves történet? Dehogyis! Ki gondol ilyet? Most, hogy Biden tudja, hogy Törökország miként is áll az orosz-ukrán konfliktushoz, kicsit igyekszik az eddig kivételezett helyzetben lévő törököket is gyengíteni! Mert bizony azok a szorosok még mindig török ellenőrzés alatt vannak, vagy pillanatok alatt átvehetik ezek felett az uralmat!

„Joe Biden várhatóan most szombaton, a népirtás kezdetének 106. évfordulóján tesz majd bejelentést.” – a New York Times forrásai szerint. Az időpontválasztás külön fricska, amire pedig biztosan lesz török reakció. (tehát április 24.)

Most az a nagy kérdés, hogy vajon Biden számításba vette minden eshetőséget? Mert bizony azt kell mondjuk, hogy nem… Ahogy ugyanis Erdoğan Putyin felé fordult korábban, ezt most is bármikor meglépheti, hiszen tudjuk, hogy a török „nagyvezír” nem hátrál meg, ha ellenfelére akad! Ebben az esetben viszont a teljes ukrán-tervnek lőttek…

Kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Ajánlott Cikkek