Hírek

Mi van, ha Putyin nem számolt rosszul?

Az általános nyugati vélekedés szerint a Kreml elszámolta magát, és most, mint egy sarokba szorított vadállat kiszámíthatatlan lett. Azt is általános vélekedés, hogy Putyin azt gondolta, az ukránok majd örömmel fogadják az orosz csapatokat, és sokakban felmerült a kérdés, hogy képes-e még stratégiai kérdésekben dönteni. Brett Stephens, a The New York Times szakértője szerint ez csak a Nyugat „kényelmi” megközelítése, ami igazolja a nyugati országok Ukrajnát támogató stratégiáját.

Borítóképen: Vlagyimir Putyin orosz elnök – 2020. október (forrás: kremlin.ru via commons.wikimedia.org, szerző: Mihail Klimentyev / Elnöki Sajtó és Információs Iroda / TASS, licenc: CC BY 4.0) A kép illusztráció

Figyelem, ezt egy nyugati szakértő mondja, aki nem igazán vádolható oroszpártisággal! De nézzük mit ír!

Stephens szerint érdemes tanulmányozni korábbi eseményeket ahhoz, hogy megértsük Moszkva céljait, na meg azt, hogy mit miért tesz. Ehhez az első csecsen háborúig nyúl vissza, a ’90-es évek közepére. A háború első szakaszában a csecsen erők visszaverték az orosz támadásokat, azonban az oroszok lebombázták Groznijt távoli tüzérséget és a légierőt felhasználva.

Miután megtörték a csecsen ellenállást, a területeket elfoglalva átvették az ellenőrzést, és letartóztatásokkal, és úgynevezett szűrőtáborokkal a későbbi ellenállást (a gerillaharc jellegű harcokat) is letörte. A szerző tehát azt mondja, hogy most is hasonló a forgatókönyv!

A szakértő felvet egy olyan lehetőséget is, hogy valójában nem volt cél Ukrajna teljes területének elfoglalása, sokkal inkább csak a keleti területek fontosak, mert Norvégia után ezen a területen van Európa legnagyobb gázkészlete (amit az ukránok az elaggott technika és pénz híján nem tudnak kiaknázni!). Vegyük észre, hogy a többi területen az orosz erők „csak” a stratégiai jelentőségű pontokat támadták, jellemzően távolsági rakétatámadásokkal, és a légierővel.

Ezt utóbbinak a keleti területek utánpótlásvonalainak megszakítása volt a célja, tehát ezek a cselekmények is a keleti területek elfoglalását szolgálták/szolgálják. Ha összejön a terv, és Ukrajna nagyrészt, vagy teljes egészében el lesz vágva a tengertől, megmaradt területein nem lesz érdemi gázlelőhely (azok a szakadár köztársaságok területén vannak).

A cél tehát egyáltalán nem az oroszul (helyesebben a keleti szláv nyelveken) beszélők egyesítése, hanem a totális hegemónia megteremtése az energetikában!

Ebben a megközelítésben tehát Putyin nem számolta el magát, céljai megvalósításában jól halad. Azt mi tesszük hozzá, hogy a déli területek a Krím ellátása és biztonsága okán is fontos, és azt gondoljuk, hogy a tengerektől elzárt, gázlelőhelyeit vesztett, kisebb területű Ukrajna bizony sokkal gyengébb lesz, mint az eddig is Európa egyik legszegényebb államaként létező 2014 előtti Ukrajna.

Persze ahogy az általános nyugati vélekedés, így ez is csak egy teória, melyet a jövő történései igazolnak majd – vagy éppen cáfolnak!

Ajánlott Cikkek