Magyarság Történelem Történelem Videók

Miben csúcstartó a Bobó, a MÁV “vízhordója”?

Korábban több MÁV vasúti járművel kapcsolatban is írtunk csúcsokról. A leghíresebb talán a 424-es (Bivaly) sorozat, de a legerősebb gőzmozdony a 601-es volt, míg a leggyorsabb és legerősebb villamosmozdony a V63 (ez utóbbi kettő egyaránt a Gigant becenevet kapta), a leggyorsabb gőzmozdony pedig a 242-es sorozat (Szellem, vagy Koporsó) volt. De a MÁV legnagyobb darabszámú, Bo’Bo’ tengelyelrendezésű tolatómozdonya az M44 volt!

Borítóképen: Jön a Bobó!

A doktori címet csak tőlünk kapta a dízel-villamos, annak okán, hogy darabszáma, teherbírása, megbízhatósága és széleskörű felhasználási lehetőségei okán talán ez a típus végezte az ötvenes évek közepétől – és még ma is sok szolgál! -, de…

A Bobó becenév a tengelyelrendezésből – Bo’Bo’, azaz négytengelyes, tengelyenkénti hajtású, 2 tengelyes forgóvázas jármű – adódik!

Kezdjük is mindjárt a csúccsal: az M44 a MÁV mintegy 200 darabos állománya mellett a hazai vonalakon a GYSEV, a HÉV és igen sok iparvállalat hálózatán is közlekedtek, lengyel, a jugoszláv és szovjet, valamint a távoli koreai vasutak hálózatán is megjelentek.

A sorozat végül 1954 és 1971 között 926 példányban készült, öregbítve az akkori magyar vasúti járműgyártás jó hírnevét.

Egyszerű robusztus szerkezete és megbízhatósága miatt igen kedvelt és kifejlesztésének idején kategóriájában világviszonylatban is az egyik legjobban sikerült típusnak számított.

A DVM2 gyári jelzésű mozdonyok fejlesztése az ötvenes évek elején kezdődött, majd a 2 prototípus-mozdony 1954-ben hagyta el a MÁVAG mozdonygyár kapuját.

M 424.5001 (később M44.209, DVM2 típus, 65 km/h, 600 LE) – 1954

Az 1955-1956-ban elvégzett hazai próbák kihozták a jármű gyermekbetegségeit, majd az alapjában véve pozitív tapasztalatokra építve megkezdődött a mozdonytípus sorozatgyártása. Az első hét mozdony 1957 legvégén került a MÁV vonalaira.

A mozdonyok 4 tengelyes, 600 LE teljesítményű, 62 tonna össztömegű dízel-villamos járművek, melyek elsősorban tolatási célokra készültek, azonban 80 km/h végsebességük széles körű felhasználási területet biztosított számukra a kisebb és közepes terhelésű tehervonati szolgálatban is.

A DVM 2-2: Az indulás

A Diesel hidraulikus mozdonyokon kívül fejleszteni kell a nagy teljesítményű Dieselvillamos mozdonyok gyártását is. A MÁV részére 20 darabot készít a DVM 2—2-ből a MÁVAG. A 600 lóerős gépből két prototípus fut a hazai vonalakon. Ilyen gépet a népi demokratikus államok közül csak Csehszlovákia gyárt. Az elmúlt évben a lipcsei nemzetközi vásáron nagy feltűnést keltett a cseresznyevörös alapon sárga csíkos festésű magyar Diesel-villamos mozdony. A szovjet szakértők is sokszor megtekintették és a gyakori látogatás eredménye volt, hogy a magyar gép próbautat tett a Szovjetunióban is.

forrás: Magyar Nemzet, 1956. augusztus 24.

Kezdetben, fűtésmentes időszakokban személy, sőt gyorsvonatokat is továbbítottak. A MÁV mintegy 200 darabos állománya mellett a hazai vonalakon a GYSEV, a HÉV és igen sok iparvállalat hálózatán is közlekedtek, illetve ma is sikerrel teljesítenek szolgálatot.

Kisebb-nagyobb módosításokkal a lengyel, a jugoszláv és szovjet, valamint a távoli koreai vasutak hálózatán is megjelentek, öregbítve az akkori magyar vasúti járműgyártás jó hírnevét.

Lengyel SM41-204 a Ganz-MÁVAG 1000. Diesel-mozdonya 1966 (DVM2-31 típus, 80 km/h, 600 LE)

Az ezredfordulóra a műszaki fejlődés és az üzemeltetői igények a mozdonytípus korszerűsítését tették szükségessé, amelyet…

Először a GYSEV soproni karbantartó műhelyében, később a MÁV Szolnoki Járműjavítóban végeztek el a nagyobb teljesítményű és korszerűbb motorok beépítése mellett a teljes járművet rekonstruálva.

Sopronban 2008-ig 14, Szolnokon pedig 40 darab felújított mozdony készült el, ugyanakkor az eredeti kivitelű járművek is nagy darabszámban dolgoznak még a hazai vonalakon, hirdetve a magyar vasúti szakemberek és az egykori hazai vasúti járműgyártás sikereit és eredményességét.

A gyártó MÁVAG, illetve Ganz–MÁVAG DVM2 gyári típusjelű mozdonya egyértelműen a második világháború utáni magyar vasúti járműgyártás legsikeresebb típusa, mely nemcsak idehaza, de számos külföldi országban is nagy számban futott és jelentős részük fut a mai napig is.

Ráckeve HÉV-állomás, MÁV-HÉV 733-as pályaszámú Bobója és BHÉV MXA no 879 a depo előtt – Pest megye, Ráckeve

A cikkben hivatkozott, más vasúti járművek:

Ajánlott Cikkek