Miért éppen mirha és tömjén?

Máté evangéliuma, a gyermekségtörténet írja le, hogy a napkeleti bölcsek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak Jézusnak a születésekor. Azt pontosan tudjuk, hogy az arany ma is a hatalom jelképe, de az ókorban ez ugyanúgy igaz volt a tömjénre és a mirhára is. A napkeleti bölcsek tehát Jézus hatalma elismeréseként vitték ajándékaikat?
Borítóképen: Jemeni tönjén
Természetesen van a történetnek egy ilyen olvasata is, de ezen túlmenően – ahogy az a Bibliában erre számtalan példa van – sok más szimbolikus jelentése is lehet ezeknek az ajándékoknak. Miután nem vagyunk a téma szakértői, nem is innen fogjuk meg a kérdést, hanem onnan, hogy miért is számított a tömjén és a mirha az arannyal egy rangban álló.
Kezdjük ott, hogy miért volt olyan nagyon drága a két anyag! Ehhez segítségül hívjuk Dr. Takács-Tóth Diana gyógynövényszakértőt, aki így nyilatkozott a bien.hu oldalán:
„A tömjén és a mirha ugyanazon családba, a Burseraceae, vagyis tömjénfafélék családjába tartozik. A mirha a Commiphora, a tömjén a Boswellia nemzetség tagja. Tövises, ritkás elágazású bokor vagy fa. A mirha és tömjén gyantát is úgy takarítják be, hogy többször megsebesítik a fákat, hogy kinyerjék a gyantát, amely levegőn gyorsan megszilárdul. A megszilárdult gyanta kemény, fényes, lehet sárgás színű, de előfordulhat átlátszó vagy átlátszatlan. A gyantából vízgőzlepárlással nyerik ki az értékes illóolajat.”
Látható, hogy igen bonyolult eljárások vezetnek a felhasználhatóságig, így már érthető talán, hogy miért a drágaság. De nem kizárólag a tömjén és a mirha volt az, amivel ennyit kellett vesződni, és mégis ezek voltak a legdrágábbak.
Nos, ennek magyarázata, hogy a mirha növénye, amit magyar nevén szomáliai balzsamfának neveznek, főleg Szomáliában, Jemenben és Kelet-Etiópiában fordulnak elő, mint a balzsamfafélék többsége is. Igen, a tömjén is ebbe a családba tartozó növény, így máris látható, hogy igen nagy távolságokról kellett szállítani, a szállítási útvonalon pedig sem az időjárás, sem a közbiztonság nem volt záloga a túlélésnek, és persze annak, hogy az áru eljut valódi céljához…
Nem volt túlzás ilyen drága termékeket elfüstölni a templomokban? De, lehet, hogy így van, csakhogy nem ez volt a legfőbb funkciójuk!
Az igaz ugyan, hogy legtöbben ezt a felhasználást ismerik, de valójában ezek a termékek bizony a gyógyászatban is fontos szerepet töltöttek be! Márpedig a gyógyszerek, a gyógyhatású készítmények nem csak manapság, hanem a korábbi korokban is bizony drágák voltak…
Írásos bizonyítékok szerint a tömjént már 2700 éve használták balzsamozáshoz, és illatszereket is készítettek belőle, de később használták légzőszervi megbetegedések, reuma, bőrbajok, vesebetegségek gyógyítására is!
De nem ám csak a nyugatiak használták akkoriban, ismert volt Kínában is, ahol pedig a lepra és a tüdővész ellenszerének tartották!
A mirha gyantáját összetörték és olajjal keverve fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító kenőcsöket készítettek belőle. ÉS természetesen balzsamokat is.
Az Újszövetségben, a keresztre feszítésnél is megjelenik, ugyanis akkoriban szokás volt mirhás bort kínálni az elítélteknek, egyfajta „érzéstelenítőként”, hiszen a mirhás bor kábító, fájdalomcsökkentő hatással bírt. Jézus az italt nem fogadta el, ami egy erős üzenet, és nem mást jelent, mint hogy teljes tudatában akarta végig vinni az áldozatot.
A tömjén és a mirha tartalmú illóolajok, és balzsamok, na meg más kozmetikai készítmények ma is léteznek, de sokszor nem is igazán tudjuk, hogy ezek a készítmények tartalmazzák a háromkirályok ajándékát.