Miért fütyülős a pálinka?
Ismert pálinkafajták Magyarországon a barack- és a szilvapálinka. Ismerjük ezek fütyülős változatát is, de miért fütyülős a fütyülős?”
A fütyülős pálinka neve a fütyülős üvegre (korsóra) vezethető vissza. A fütyülős üveg legfőbb “ismertetőjele”, hogy a nyaka három-négyszer olyan hosszú mint az üveg teste. A 18-19. században terjedt el kocsmai használatban.
Elterjedésének oka egyrészt az lehetett, hogy a szűk szájrészben összegyűlt illat alapján könnyebben meg lehetett állapítani a pálinka minőségét. Viszont az sem volt utolsó szempont, hogy stabil ivóalkalmatosságnak bizonyult a nem éppen nyugodt légkörű kocsmákban.
Arra, hogy honnan kapta az üveg a fütyülős nevet Balázs Géza Pálinka, hungarikum című könyvében két magyarázatot is találunk. Az egyik magyarázat szerint az üveg fogyasztás közben fütyülő hangot hallatott. Egy másik vélekedés szerint viszont, amikor kiürült az üveg a vendégek belefújtak, vagyis füttyel jelezték a kocsmárosnak, hogy jöhet az utánpótlás.
A fütyülős üvegben eleinte bort, majd később borpárlatot szolgáltak fel. Később füttyös üvegbe palackozták a pálinkát. A legismertebb a Kecskeméti fütyülős barackpálinka. Ez a 19. század végén terjedt el, amikor a filoxéra vész után felértékelődött az alföldi homokos terület, és Kecskemét környékén megjelentek a kajszibarack ültetvények.
A pálinkának számos tájnyelvi változata ismert. A legtöbb név önmagért beszél, íme néhány példa: kerítésszaggató, guggolós, papramorgó.
