Hírek

Miért nyüszít Ukrajna? Avagy; hogy állnak az oroszokkal szemben? Légierők

Az egyértelmű, hogy Oroszország katonai fölényben van Ukrajnával szemben, de mégis mekkora ez a fölény? A kérdés hellyel-közzel úgy is feltehető, hogy mit hagytak Ukrajnában a szovjet idők? Már ebből is lehet sejteni, hogy az orosz fölény nagy lehet, és mindenekelőtt szögezzük le; Ukrajna lemondott az atomfegyverekről – ez az ukrán olvasat… -, de valójában sem Moszkva, sem Washington nem szerette volna, ha Kijev kezén marad nukleáris katonai eszköz! De nézzük meg, hogy is állnak a hadseregek! Elsőre a légierőket mérjük össze.

Az első és legfontosabb kitétel, hogy azt pontosan nem igazán tudja senki, hogy mennyi, és milyen minőségű hadieszköz érkezett eddig nyugatról, így az összehasonlítás kizárólag azokra az eszközökre terjed ki, amelyek hivatalosan is az ukránok kezén van.

Levegő-levegő: 38 vs. 926 (24-es szorzó)

Rögtön az Air Superiority (Légi fölény) kategóriájában komoly orosz fölény mutatkozik. Ezek a gépek a legköltségesebb, levegő-levegő harchoz fejlesztik, ezért eleddig csak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína fejlesztett és gyárt ilyeneket. Ukrajna mindössze egy típust tud harcba küldeni, ami nem más, mint a Szu-27. Ezeket a szovjetek 1984-ben állították hadrendbe, tehát nem mai darabok, ugyanakkor az oroszoknak is ebből van a legtöbb (359 db.), de mellette már van 87 darab Szu-30SM, és 90 darab Szu-30MII gépük is, ahogy Szu-35-ből is szolgálatban van 110 darab.

Ezek mind negyedik generációs gépek, de az oroszoknál már megrendelés, illetve gyártás alatt van a Szu-57, első körben 76 darabbal. Ez már 5. generációs gép, amiből az ukrán oldalon egyetlen egy sem áll rendelkezésre. Mielőtt még kimarad; az előbbieken túl az oroszok rendelkeznek még 252 darab MiG-31 elfogóval is! Ilyen funkciójú gépből egyetlen egy sincs az ukrán légierőnél.

A Szu-57-ről, benne összehasonlítás az F-35 Lightning II-vel

Többcélú: 44 vs. 89 (6,6-es szorzó)

Ezekre a platformokra épített gépek alacsonyabb beszerzési és üzemeltetési költségekkel képesek levegő-föld és levegő-levegő szerepek betöltésére. Természetesen a specializált gépeknél mindkét „műfajban” gyengébbnek bizonyulnak, ugyanakkor a működtetés költsége és a rendelkezésre állási idő okán előszeretettel alkalmazzák ezek világszerte.

Itt a MiG-ek viszik a pálmát mindkét oldalon, de itt is azt látjuk, hogy míg az ukrán oldalon egyetlen típus van, ami bevethető (hiszen az újabb fejlesztéseket már nem kapták meg az oroszoktól!), míg a másik oldalon érezhetően elindult a modernizáció, és az újabb géptípusok bevezetése. Itt kell megemlíteni, hogy a gépek elektronikai, valamint fegyverzetbéli felszereltségében (ezzel a harci képességeikben!) jelentős különbségek lehetnek, hiszen a korábbi típusokat is rendre korszerűsítik. Az oroszok vélhetően ebben is előbbre tartanak.

Az ukrán oldalon van tehát 44 darab MiG-29, míg az orosz oldalon ugyanezen típusból 210 darab áll rendelkezésre, de mellettük már megjelent a MiG-29M (korábbi nevén MiG-33), illetve 22 darab MiG-35 is van. Ezek mind 4. generációs gépek, de a MiG-29M, és a MiG-35 már 4++ generációsnak minősül!

A MiG-35 bemutatása, mozgása a levegőben

Csatarepülők: 33 vs. 289 (8,8-es szorzó)

A csatarepülőgép olyan katonai katonai repülőgép, mely földi célpontokat támadva a szárazföldi csapatok számára nyújt közvetlen légi támogatást. Fegyverzete erős, jellemzően nagy teljesítményű beépített gépágyúból, valamint egyenes szárnyai alatt elhelyezett nagyszámú fegyverfelfüggesztő csomópontján hordozott bombából és földi célok elleni irányított és nem irányított rakétákból áll.

A Szu-25 dominál, ukrán oldalon nincs is más csak ebből van 33 darab, míg a másik oldalon a Szu-25-ből 197 van, mellette pedig 92 darab YAK 130 is hadrendben van. Míg a Szu-25 első repülését 1975 február 22-én teljesítette a YAK 130 jóval frissebb fejlesztés, hiszen 1996. április 26-án emelkedett először a levegőbe, és 2010-ben állították hadrendbe.

A YAK 130 bemutatója, mozgása a levegőben

Vadászbombázók: 18 vs. 395 (22-szeres szorzó)

A vadászbombázó többcélú harci repülőgép, a vadászrepülőgép és a bombázó repülőgép keveréke, amely földi és légi célok ellen egyaránt bevethető. Rendelkezik olyan fegyverzettel, amely mindkét céltípust leküzdheti, valamint elég jól manőverezhető a légicsatákhoz. Az első vadászbombázó a Bf 109-es vadászrepülő volt, amelyre bombavetőket szereltek.

Már.már unalmas, de itt is megmutatkozik; az ukránok a régebbi orosz technikát használják, így ebben a kategóriában egy típussal, a Szu-24 18 példányával vannak jelen, míg az oroszoknál ugyanezen típusból 275 hadra fogható, de mellette már megjelent a Szu-34 120 darabbal!

A Szu-34 akcióban!

Bombázók: 0 vs. 154 (∞ szorzó)

Nagy hatótávolságú csapásmérő repülőgépek, stratégiai célpontok támadására, mint például hidak, gyárak, erőművek stb.  A stratégiai bombázók néha fel vannak szerelve védekező fegyverzettel, de ezek a gépek nem légiharcra születtek. Más harci gépekhez képest nagyok, nehezen manőverezhetők és nem túl gyorsak, ezért vadászkíséretet igényelnek, ha ellenséges gépekre lehet számítani, mivel önerejükből nehezen, vagy egyáltalán nem tudják megvédeni magukat, különösen a második világháború óta.

Itt a Tupoljevek viszik a prímet: az orosz légierő 69 darab Tu-22M-et, 60 darab Tu-95-öt, és 16 darab Tu-160-at tud bevetni szükség esetén. Ukrán oldalon semmi…

Tu-160 a B-1 ellen

Hordozó alapú gépek: 0 vs. 47 (∞ szorzó)

Miután az ukránok nem rendelkeznek repülőgép hordozóval, így nincs ezekre specializált repülőgépük sem. Igaz, az oroszoknak sincs sok ilyen, hiszen egyetlen repülőgép hordozójuk van, az 1991 januárjában hadrendbe állt Admiral Kuznyecov. Ha már van ilyen, akkor többféle repülőt is kiszolgál, hiszen a tengereken is több funkciót kell ellátniuk a levegő urainak!

A 23 darab MiG-29K multifunkciós felhasználású (csakúgy, mint az alapját adó MiG-29), a Szu-33 kifejezetten a levegő-levegő harcra szánt típus, amiből 20 darab van, a támadó szekciót pedig a Szu-25UTG adja, de ebből mindössze 4 darabbal rendelkeznek.

Az Admiral Kuznyecov!

Összességében tehát azt látjuk, hogy Ukrajna totálisan esélytelen a légtérben az orosz fölény semmilyen szinten nem megkérdőjelezhető!

Ez bizony elég rossz hír Kijevnek, de azért tudni kell, hogy a nyugati támogatás sokat jelenthet, ugyanakkor a gyors, levegőből indított támadások ellen szinte védtelenek. Persze itt is vannak nyugati szállítások és az USA műholdjai, valamint kémrepülőgépei folyamatosan pásztázzák a térséget.

AWACS az oroszoknál is szolgálatban van (16 darab), és a műholdas megfigyelőtevékenység is aktív, ugyanakkor a repülőgép-elhárító rendszerek terén is jelentős az ukrán oldal lemaradása.

Az ukrán légtér védelme tehát nem megoldott, ezért aztán igazán főhet a kijevi vezetés feje, és érthető is, hogy kérnek, könyörögnek, néha meg egyenesen zsarolnak azért, hogy kapjanak minél gyorsabban, minél több ütőképes fegyvert.

Ajánlott Cikkek